A francia politika sűrűjében ismét sorsdöntő időszak következik, amely alapjaiban rajzolhatja át az európai patrióta erők jövőjét. Január 13-án, kedden veszi kezdetét Párizsban Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National, RN) nemzetgyűlési frakcióvezetőjének fellebbviteli tárgyalása.
Le Pent európai uniós források állítólagos hűtlen kezelése miatt 2025 márciusában ítélték négy év börtönbüntetésre, amelyből kettőt letöltendő formában (elektronikus nyomkövető viselésével), további két évet pedig felfüggesztve kapott. Emellett 100 000 eurós pénzbírságot, és ami a következmények szempontjából a legsúlyosabb, öt év közügyektől való eltiltásra kötelezték. Utóbbi büntetés esetében ráadásul a bíróság azonnali végrehajtást rendelt el, amivel
gyakorlatilag megfosztotta a legnagyobb ellenzéki párt ikonikus vezéralakját a 2027-es elnökválasztáson való indulás lehetőségétől.
A fellebbezés tétje tehát óriási: Le Pen politikai jövője, indulása a 2027-es elnökválasztáson, és ezzel együtt Franciaország politikai irányultsága egy olyan időszakban, amikor a brüsszeli elit minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni a nemzetállami szuverenitást képviselő erőket.
A francia fősodratú média és a brüsszeli liberális elit hosszú ideje dédelgetett álma, hogy eltávolítsák a politikai színről Marine Le Pent, a francia patrióták megkérdőjelezhetetlen vezetőjét. Most úgy tűnik, a „jogállamiság” eszközeivel kísérlik meg mindazt, amit a választóurnáknál nem tudtak elérni.
A párizsi fellebbviteli bíróság eljárása várhatóan február 12-ig tart, ítélet nyáron születhet.
Az ügyészség, látszólag a „tisztességes jogi eljárás” álcája mögött, kifejezetten arra törekedett, hogy az ügy tárgyalását 2026 elején tartsák meg, hogy a döntés „a lehető legtávolabb essen a kulcsfontosságú választási dátumtól”.
Le Pen következetesen boszorkányüldözésnek nevezi az ellene folyó eljárást, és továbbra is eltökélt, hogy negyedszerre is megméreti magát az elnökválasztáson. Amennyiben jogtalanul eltiltanák a választáson való indulástól, az a választások legitimációját kérdőjelezné meg, és a francia választók haragját sem szabad alábecsülni – hívta fel a figyelmet a politikus, aki júliusban az Emberi Jogok Európai Bíróságához is keresetet nyújtott be a közügyektől való eltiltás ellen. Ebben azzal érvelt, hogy megfelelő jogi lehetőség nélkül maradt az eltiltás megtámadására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!