Wagenknecht az orosz olajimport újraindítását követeli Merztől

Sahra Wagenknecht, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) vezetője arra szólította fel Friedrich Merz kancellárt, hogy Németország kezdje meg újra az orosz kőolaj importját. A politikus azután tette a javaslatot, hogy Washington március 12-én ideiglenesen felfüggesztette a tengeri úton szállított orosz olajra vonatkozó szankciók egy részét. Wagenknecht szerint Berlinnek ki kellene használnia a helyzetet, és újra meg kellene nyitnia az utat az orosz energiahordozók előtt. Friedrich Merz bírálataira is reagált: szerinte a kancellár álláspontja egy „multimilliomos hideg arroganciáját” tükrözi, aki nem szembesül a magas üzemanyagárak következményeivel.

Friedrich Merz bírálataira úgy reagált: szerinte a kancellár álláspontja egy „multimilliomos hideg arroganciáját” tükrözi Forrás: AFP

Sahra Wagenknecht, a BSW párt elnöke (aki korábban a Baloldali Párt legismertebb politikusa volt) az ntv televíziónak adott interjúban arról beszélt, hogy Németországnak ismét orosz olajat kellene vásárolnia. A politikus azzal érvelt: ha az Egyesült Államok, amely saját kitermelése miatt jóval kevésbé függ az importtól, megveszi a tengeren lévő orosz kőolajat, akkor Berlinnek is lépnie kellene. Úgy fogalmazott: ha valamikor, akkor „most, ha korábban nem” lenne itt az ideje a vásárlások újraindításának – számolt be róla a Eurointegration.

Sahra Wagenknecht az orosz olajimport újraindítását követeli (Fotó: AFP)

Friedrich Merz kancellár ugyanakkor március 13-án bírálta az amerikai döntést. Hibás lépésnek nevezte a szankciók enyhítését, és azt mondta: csak aznap reggel értesült róla. 

Úgy gondoljuk, hogy ez helytelen

– mondta Merz, aki a norvég partnerével közösen tartott sajtótájékoztatón reagált a döntésre.

Az ügy hátterében az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának március 12-i döntése áll. Az OFAC – a külföldi vagyoni eszközök ellenőrzéséért felelős hivatal – engedélyt adott arra, hogy a már március 12-én hajón lévő orosz nyersolajat és olajtermékeket még kiszállítsák és értékesítsék. Az engedmény azonban csak ideiglenes, április 11-ig érvényes.

Scott Bessent pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez egy rövid távú lépés. Szerinte az intézkedés nem jelent érdemi pénzügyi előnyt Oroszországnak, mert az energiaszektor bevételeinek nagy részét az orosz állam már a kitermelésnél, adók formájában beszedi. A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok szükség esetén katonai kíséretet biztosíthat a hajók számára az áthaladáshoz a Hormuzi-szoroson. Hozzátette: a hadihajók bevetése mindig is szerepelt a tervek között, és amint lehetővé válik a biztonságos közlekedés, az amerikai hadsereg kész lépni.

Orosz olaj: Wagenknecht szerint Berlinnek most kellene lépnie

Sahra Wagenknecht nemcsak az orosz olaj importjának újraindítását sürgette, hanem további intézkedéseket is javasolt. A schwedti finomítón keresztüli szállítások helyreállítását, valamint literenként 1,50 eurós üzemanyag-ársapka bevezetését vetette fel. 

Friedrich Merz bírálataira élesen reagált: szerinte a kancellár álláspontja egy „multimilliomos hideg arroganciáját” tükrözi, aki nem szembesül a magas üzemanyagárak következményeivel.

After the United States partially lifted sanctions on Russian oil, Sahra Wagenknecht, founder of BSW, urged the German federal government to resume buying oil f... https://t.co/Et6y5WH9qa | #news #calls #cap #fuel #imports

— Osna.FM (@osnafm) March 14, 2026

Az európai reakciók közben megosztottak. António Costa, az Európai Tanács elnöke attól tart, hogy a washingtoni engedmény növelheti Oroszország erőforrásait az ukrajnai háború folytatásához, és hasonló véleményt fogalmaztak meg ukrán diplomáciai források is. Szijjártó Péter viszont ellenkező álláspontot képvisel: szerinte az Európai Uniónak az amerikai példát kellene követnie. A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán jelentkezett egy videóval, amelyben hangsúlyozta, hogy 

Brüsszelnek azonnal fel kellene függesztenie az orosz kőolajra vonatkozó szankciókat. 

Szijjártó Péter egyúttal elmondta, hogy a világ másik felén az amerikai kormányzat nem véletlenül döntött a szankciók felfüggesztése mellett, hiszen a közel-keleti háború óriási problémákat okoz az ellátás terén.

Borítókép: Friedrich Merz német kancellár (Fotó: AFP)