Az orosz hadsereg Zelenét már vasárnap elfoglalta, kihasználva a sűrű ködöt a csapatmozgatásra.
A minisztérium közölte, hogy az Észak nevű hadseregcsoportosítás folytatja az ütközőövezet kiszélesítését az orosz–ukrán határ mentén. A fő cél megfosztani az ukrán erőket attól a lehetőségtől, hogy oroszországi területeket támadjanak drónokkal – tették hozzá.
A moszkvai védelmi tárca hétfői hadijelentése szerint a „különleges hadművelet” övezetében 1355 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan az utóbbi 24 órában. Az orosz hadsereg Iszkander-M ballisztikus rakétákkal csapást mért ukrán Sz–300-as típusú légvédelmi rakétakomplexumok indítóállásaira a dnyipropetrovszki Volnjanszk térségében, amivel egy radarállomást, egy irányítóközpontot és három indítóállást semmisítettek meg a személyzettel együtt. Szintén Iszkander-M rakétákkal semmisítették meg amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetők indítóállásait a harkivi Volodarivka mellett. Az utóbbi támadásokban mintegy tíz ukrán katona vesztette életét. Ezenkívül az orosz légvédelem megsemmisített 202 ukrán harci drónt.
Vlagyimir Szaldo, a túlnyomórészt orosz ellenőrzés alatt álló Herszon megye kormányzója közölte, hogy az ukrán erők támadásai következtében a hétvégén egy civil életét vesztette és hatan megsebesültek.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy Oroszország az általa megszállva tartott Krím-félszigetet katonai bázissá és logisztikai csomóponttá alakította, és az elmúlt hónapban nőtt az Ukrajna ellen onnan kiinduló csapások száma is. Szavai szerint az ott állomásozó – nemrégiben újabb egységekkel megerősített – orosz csapatok elsődleges feladata a megszállt területek felszabadításának megakadályozása.
Rámutatott, hogy az a kiterjedt logisztikai hálózat, amelyet Oroszország 2014 óta épített ki a Krímben, ma már az ukrán szárazföldi területeken harcoló csapatai ellátását is szolgálja.
Az ukránok mindössze húsz százaléka számít arra, hogy a háború a következő hetekben vagy legalább 2026 első felében véget ér – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) 2026. január 23–29. között végzett országos közvélemény-kutatásának adataiból. A felmérést telefonos interjúk módszerével végezték, a mobiltelefonszámok véletlenszerű mintavétele alapján Ukrajna valamennyi ukrán ellenőrzésű régiójában. A kutatásban 1003 nagykorú válaszadó vett részt. Egy ilyen mintavétel statisztikai hibahatára nem haladja meg a 4,1 százalékot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!