Lemondásának okairól beszélt a bolgár elnök

A napokban először adott interjút a Bolgár Nemzeti Televízió Panoráma című műsorában Rumen Radev, Bulgária korábbi államfője, aki január közepén, mandátumának lejárta előtt mondott le tisztségéről. Az egykori légierő-főparancsnok az interjúban ismertette lemondásának okait, politikai terveit, valamint álláspontját a bolgár bel- és külpolitika aktuális kérdéseiről.

Rumen Radev Fotó: MUSTAFA CIFTCI Forrás: ANADOLU

Bulgária volt elnöke részletesen beszélt döntésének hátteréről és az ország helyzetéről. Meglátása szerint az elmúlt években a parlamentek egyszerű többséggel drasztikusan megnyirbálták az elnöki jogköröket, ami szerinte megbontotta az intézményi egyensúlyt. Úgy véli, az őszi–téli tüntetéssorozat során a társadalom jogosan követelte a kormány lemondását. Ezt szem előtt tartva kötelességének érezte, hogy távozzon a korlátozott hatáskörrel rendelkező elnöki tisztségből, és belépjen a parlamenti politikába.

Ruman Radev volt bolgár elnök Fotó: MUSTAFA CIFTCI / ANADOLU

A volt államfő egyik hangsúlyos kijelentése szerint „az oligarchák számára az lett volna a legjobb, ha maradok az elnöki poszton”. Álláspontja szerint az elnöki szerepkör keretei között nem lett volna lehetősége érdemben fellépni az általa problémásnak tartott politikai-gazdasági berendezkedéssel szemben.

Radev kijelentette, hogy nem használta fel az elnöki posztot pártalapításra, noha – saját elmondása szerint – erre évek óta ösztönözték. A közelgő parlamenti választásokon még nem saját párttal indul, mivel a jogi határidők ezt nem teszik lehetővé, ugyanakkor megerősítette: a választásokat követően új politikai formációt hoz létre. Megfogalmazása szerint céljuk, hogy Bulgária szabad, demokratikus és modern európai országgá fejlődjön, amelynek legnagyobb akadályát az oligarchikus modellben látja. Állítása szerint ez a berendezkedés visszafogja a gazdasági fejlődést, torzítja a versenyt, és hosszú távon súlyos társadalmi következményekkel jár.

Ennek érdekében Radev hangsúlyozta: politikájának középpontjában a jogállamiság helyreállítása, az intézmények megerősítése és az oligarchikus befolyás felszámolása állna. Részletesen beszélt a bolgár gazdaság problémáiról is, köztük az alacsony beruházási szintről, a visszaeső ipari termelésről és a túlzottan fogyasztásalapú növekedésről.

A külpolitikai kérdések között kitért a Krím státuszára, az ukrajnai háborúra és az európai–amerikai viszonyokra. A Krím kapcsán megismételte korábbi álláspontját, miszerint jogilag Ukrajna része, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben Oroszország irányítása alatt áll. Az ukrajnai háborút katonai-stratégiai tapasztalataira hivatkozva értékelte, és bírálta a nyugati döntéshozatalt, amely szerinte több esetben irreális elvárásokra épült.

A műsorvezető kérdéseire reagálva Radev elutasította, hogy geopolitikai irányváltást tervezne. Hangsúlyozta: Bulgária helye az európai struktúrákban van, ugyanakkor a külpolitikai döntéseknek nem „kivel vagyunk és ki ellen”, hanem a nemzeti érdek alapján kell megszületniük. Kijelentette továbbá, hogy Grönland Dánia része.

A lemondott bolgár miniszterelnök által aláírt, a Béketanácshoz való csatlakozást övező vitával kapcsolatban Radev úgy fogalmazott: a bolgár politika egyre inkább az intézményeken kívül zajlik, ami szerinte veszélyes folyamat. Véleménye szerint a probléma nem Amerika, nem

Gazdaságpolitikai kérdésekben kijelentette: nem tervez adóemelést, mert meglátása szerint a vállalkozások megerősítése nélkül nincs fenntartható növekedés. Programját a szabad versenyre, a beruházások ösztönzésére, az innovációra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására építené. Megismételte korábbi előrejelzését is az euróövezethez való csatlakozás kapcsán, miszerint az árak jelentős emelkedése várható, ami – szavai szerint – már bekövetkezett.

A közel egyórás interjú során Radev nem említett név szerint egyetlen aktuális bolgár pártpolitikust sem. Ezzel jelezte, hogy a hazai pártpolitikai megosztottság fölött álló, integráló szerepre törekszik. Ugyanakkor két nemzetközi politikust többször is kiemelt: Orbán Viktort és Donald Trump-ot.

A magyar miniszterelnököt a pragmatizmus és a hatékony érdekérvényesítés példájaként említette, kiemelve Magyarország szerepét Bulgária schengeni csatlakozásában, valamint a társadalmi kohézió megőrzésére irányuló politikát. Donald Trump esetében a béketeremtő szándékot és a realitásérzéket hangsúlyozta, amelyet az ukrajnai konfliktus lezárásának egyik lehetséges útjaként értékelt.

Rumen Radev színrelépése a bolgár parlamenti politikában reményt kelt a 2021 óta tartó intézményi és politikai válságból való kilábalásra a sorozatos választásoktól megfáradt országban. Az évekig tartó instabilitás után Bulgáriának világos stratégiai irányra, intézményi kiszámíthatóságra és a belső és külső kihívások pragmatikus megközelítésére van szüksége. 

Ebben az összefüggésben sokan azt várják Radevtől, hogy egyesítő tényezőként, államférfiúi megközelítéssel képviselje a bolgár érdekeket.

Egyelőre ugyanakkor irreálisnak tűnik, hogy az áprilisban esedékes előrehozott parlamenti választásokon a jelenlegi választási rendszer szabályai szerint egymaga megszerezze a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. Amennyiben ez nem sikerül, kérdéses marad, hogy képes lesz-e megvalósítani célkitűzéseit.