Hollandiában is a bevált receptet követi a háborúpárti elit. Hollandia frissen megalakult új kormánya – benne a Tisza Párt EPP-s testvérpártjával – egyik első intézkedésével gyakorlatilag hadiadót vezet be a fegyverkezés fedezésére.
Rob Jetten, a liberális D66 párt vezetője és az ország leendő miniszterelnöke pénteken mutatta be a friss koalíciós megállapodást, amelynek egyik legvitatottabb pontja a lakosságra kivetett úgynevezett „szabadságadó” – írja a The Financial Times. A hangzatos elnevezés valójában egy jövedelemadó-emelést takar, amelynek célja a katonai kiadások drasztikus növelése, igazodva az Egyesült Államok és a NATO elvárásaihoz.
A liberálisok a jobbközép erőkkel kiegészülve kisebbségi kormányzásra készülnek, miközben a lakosság többsége máris elutasítja az új sarcot.
A mindössze 38 éves Rob Jetten vezette D66, amely az októberi parlamenti választásokon meglepetésszerű győzelmet aratott, a jobbközép VVD-vel és a Kereszténydemokratákkal (CDA) lépett szövetségre. A pénteken nyilvánosságra hozott koalíciós paktum azonban világossá teszi: a „progresszió”, amelyet Jetten emlegetett, a holland adófizetők pénztárcáját fogja a legérzékenyebben érinteni.
Itt az ideje, hogy a politikusok újra felelősséget vállaljanak
– fogalmazott a leendő kormányfő, ám a felelősségvállalás ezúttal a jóléti kiadások megvágását és a védelmi büdzsé soha nem látott mértékű felduzzasztását jelenti.
A megállapodás értelmében Hollandia védelmi kiadásait a GDP 3,5 százalékára emelik, ami jelentős ugrás a tavalyi 2,49 százalékhoz képest. A szöveg hivatkozik egy NATO-tagállamok által vállalt kötelezettségre, amely az amerikai igényeknek megfelelően 2035-re a GDP 5 százalékára tornászná fel a katonai ráfordításokat – ebből 3,5 százalékot a hagyományos fegyverzetre, 1,5 százalékot pedig a katonai infrastruktúrára fordítanának.
Hogy ezt a hatalmas forrást előteremtsék, a kormány nem a meglévő költségvetést csoportosítja át, hanem a polgárok zsebébe nyúl: a „szabadságadó” néven bevezetett jövedelemadó-többlet évente több mint 3 milliárd euró bevételt hivatott generálni. A terhekből a holland vállalatok sem maradnak ki, tőlük további évi 1,7 milliárd eurót várnak a védelmi kasszába.
A lépés társadalmi fogadtatása azonban korántsem olyan lelkes, mint amilyennek a politikai elit beállítja. Egy holland napilap online felmérése szerint az állampolgárok többsége úgy véli, hogy a kormánynak a meglévő költségvetési kereteken belül kellene megtalálnia a szükséges forrásokat, nem pedig újabb adókkal sújtani a lakosságot.
A „szabadság” ára tehát a mindennapi megélhetés nehezedése lehet, különösen annak fényében, hogy az új koalíció a szociális biztonsági kiadások és a jóléti juttatások megvágását is tervezi. Bár a menekültügyi eljárások felgyorsítását és a migráció korlátozását is ígérik – ami vélhetően a választói nyomásnak tett engedmény –, a hangsúly egyértelműen a fegyverkezésen és a fiskális szigoron van.
Hollandia a demokratikus akarat semmibevételének iskolapéldáját valósította meg a kisebbségi kormány kinevezésével. Jetten liberális koalíciója annak ellenére állhatott fel, hogy Hollandia választóinak többsége egyértelműen jobbra szavazott.
Egy olyan kisebbségi kabinet, amely figyelmen kívül hagyja a választók egyértelmű jobbközép mandátumát és többségi támogatás nélkül kormányoz, katasztrofális kezdés
– figyelmeztetett korábban Caroline van der Plas, a Gazdapárt (BBB) vezetője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!