Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az iráni háború a világ hét legfejlettebb gazdaságát a lehető legegyszerűbb politikai eszközre, a kivárásra kényszeríti. A G7-országok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pénzügy- és energiaügyi miniszterei, valamint jegybankárai hétfőn példátlan közös ülést tartottak, hogy összehangolják a válaszukat a Közel-Keleten zajló válságra – számolt be a cikkében a Politico.
A legtöbb, amit el tudtak érni, egy olyan nyilatkozat volt, amely burkolt felhívást tartalmazott Oroszország és Kína felé, hogy hagyjanak fel a fosszilis energiahordozók exportjának korlátozásával, miközben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújának tovagyűrűző hatásai már az üzemanyagáraknál is érezhetők.
A háború időtartamával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság komoly aggodalmat kelt a G7 miniszterei és jegybankárai körében, akik attól tartanak, hogy az exporttilalmak csak tovább súlyosbítják a válságot – közölték a hétfői virtuális találkozón részt vevő tisztviselők.
Ami még rosszabb, hogy az uniós döntéshozók mozgástere rendkívül korlátozott, mivel az egymást követő válságok miatt a kormányok kénytelenek voltak megszorítani a kiadásaikat. Lényegében nem maradt más lehetőség, mint kivárni, mi következik a konfliktusból.
A G7-ülés ideje alatt Donald Trump amerikai elnök ellentmondásos jelzéseket adott az Iránnal folytatott béketárgyalásokról az interneten, miközben Irán a Közel-Keleten gázipari célpontokat – köztük Katar Ras Laffan létesítményét – kezdett bombázni, amely a világ cseppfolyósított földgáz-termelésének egyötödét adja.
Nagy előrelépés történt
– írta Trump a Truth Social platformon.
De ha bármilyen okból rövidesen nem születik megállapodás – bár valószínűleg megszületik –, és ha a Hormuzi-szoros nem nyílik meg azonnal az üzlet előtt, akkor iráni »tartózkodásunkat« azzal zárjuk le, hogy felrobbantjuk és teljesen megsemmisítjük az összes elektromos erőművüket, olajkútjukat és a Kharg-szigetet (és esetleg az összes sótalanító üzemet is!).
A világ olajkínálata mintegy húsz százalékkal csökkent, miután Irán rakétákat kezdett kilőni a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállító hajókra, ami hétfőn hordónként 116 dollárig emelte az olaj árát. Peking megkezdte a fosszilis energiahordozók felhalmozását, hogy mérsékelje a közelgő energiaválság hatásait, ami tovább szűkíti a globális kínálatot.
Annak ellenére, hogy minden szükséges intézkedést ígértek, a G7 nyilatkozata kevés konkrét lépést tartalmazott azon túl, hogy felszólítanak minden országot: tartózkodjanak az indokolatlan exportkorlátozások bevezetésétől a szénhidrogének és a kapcsolódó termékek esetében.
Ebben a hónapban már másodszor fordult elő, hogy a G7 ilyen felhívást tett közzé, ami jól mutatja, milyen kevés eszközzel rendelkeznek a fejlett gazdaságok annak elkerülésére, hogy egy nem általuk indított háború járulékos áldozataivá váljanak.
Brüsszel pénteken figyelmeztetett: minél tovább tart a válság, annál valószínűbb, hogy az unió egy súlyos gazdasági helyzettel – stagnáló növekedéssel és magas inflációval, azaz stagflációval – szembesül.
A döntéshozók problémája, hogy kevés eszközük maradt, miután a járvány és az orosz energiaválság sok uniós kormányt – köztük Franciaországot és Olaszországot – jelentős adóssággal terhelt meg. Még Németország, az EU legnagyobb gazdasága is nyomás alatt áll.
Ha az iráni háború jelentős regionális konfliktussá eszkalálódik, az még nagyobb terhet róhat Németországra és Európára, hasonlóan ahhoz, amit nemrég a Covid-járvány idején vagy az ukrajnai háború kezdetén tapasztaltunk
– mondta Friedrich Merz német kancellár Berlinben, egy közös sajtótájékoztatón Ahmed al-Sharaa szíriai elnökkel.
A legjobb az lenne, ha ez a háború a lehető leghamarabb véget érne.
Az Európai Bizottság vállalta, hogy intézkedéscsomagot mutat be az elszabaduló energiaárak megfékezésére. Brüsszel adócsökkentéseket és az energiaköltségek mérséklését is javasolni fogja.
Európa gazdasági sérülékenysége az Európai Központi Bankot is nehéz helyzetbe hozta. A Kormányzótanács négy hét múlva ül össze, hogy döntsön: szükséges-e kamatemelés annak érdekében, hogy elkerüljék a 2022-es helyzet megismétlődését, amikor az elszabaduló infláció váratlanul érte a bankot.
A kamatemelések ugyanakkor fékezik a gazdaságot és növelik a recesszió kockázatát.
Borítókép: A G7-országok zászlói (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az én hordalékom mindössze két nap termése. És elborzasztó, mint egy mérgező szeméthegy.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!