Az ukrán vezető azt mondta, hogy „valós kilátás van a háború befejezésére”, és ez a megbeszélés a NATO ankarai csúcstalálkozóján folytatódik.
Most a nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta, hogy
Trump valószínűleg ismét felveszi a kapcsolatot Putyinnal, miután beszélt Zelenszkijjel a NATO-csúcson.
Zelenszkij a múlt hónapban négyszemközti találkozót kért Putyintól, de a Kreml vezetője ezt elutasította. Oroszország kijelentette, hogy bármilyen megoldásnak magában kell foglalnia Moszkva teljes ellenőrzésének átvételét Ukrajna Donbász régiója felett. Ukrajna elutasítja ezt az állítást.
A Trump-faktor
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Európa vezető diplomatái és katonai stratégái hónapok óta feszült figyelemmel követik a washingtoni híreket, a közeledő ankarai NATO-csúcs előtt pedig valósággal rettegnek Donald Trump kiszámíthatatlan reakcióitól.
Az ankarai találkozó igazi, történelmi tétje azonban messze túlmutat az elnöki hangulatváltozásokon. A háttérben ugyanis gőzerővel zajlik az úgynevezett katonai tehermegosztás, amely teljesen átírja a szövetség működését. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter nemrégiben kijelentette, hogy a NATO túl hosszú ideig működött papírtigrisként és egyirányú utcaként. Washington követelése világos és ellentmondást nem tűrő:
eljött a NATO 3.0 ideje, ahol Európának át kell vennie a vezetést és a saját konvencionális védelmének finanszírozását.
Ez a gyakorlatban egy drámai és ijesztő paradigmaváltást jelent. Az Egyesült Államok stratégiai okokból, fokozatosan elkezdi kivonni a hagyományos csapatait, vadászgépeit, drónjait és hadihajóit az európai kontinensről, hogy az erőforrásait az ázsiai és dél-amerikai térségre összpontosíthassa. Bár a nukleáris elrettentő ernyő elvileg megmarad, a szárazföldi és légvédelmi stabilitás fenntartása teljes egészében az európai kormányok nyakába szakad.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!