Nagy reményekkel, kisebb kudarcok árán rendezik meg az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozóját Madridban. A világszervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének égisze alatt ez a 25. ülés, így a tegnap kezdődött, majdnem kéthetes konferencia a sajtóban csak COP25 néven ismert.
A nem kisebb célt, mint a világ megmentését megfogalmazó üléssorozatot eredetileg Brazíliában rendezték volna, ám Jair Bolsonaro brazil elnök a megválasztását követően visszaadta a rendezés jogát, majd a szintén dél-amerikai Chile jelentkezett be a házigazda szerepéért. Az országon azonban tüntetéshullám söpört végig, ezért az ENSZ stabilabb környezetbe, Spanyolországba költöztette a közel kétszáz nemzeti delegációt vendégül látó eseményt.

Fotó: Reuters
Európai szempontból a nyitónap egyik legfontosabb mozzanata Ursula von der Leyen beszéde volt: az Európai Bizottság múlt vasárnap munkába állt elnöke eddig sem rejtette véka alá, hogy zöldebbé tenné Európát, ám ezt az ambíciót meg is koronázta azzal, hogy elnökként az első külföldi útja a klímacsúcsra vezetett. (Madridban egyébként nemcsak Von der Leyen, hanem az új brüsszeli vezetés egésze megmutatta magát.)
Az elnöknő rövid beszédéből pedig megtudhattuk, hogy a bizottság másfél héten belül prezentálja a Frans Timmermans nevével fémjelzett zöldmegállapodás részleteit. Ez gyakorlatilag lerakja majd az unió növekedési stratégiájának az alapjait, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges kontinensévé válhasson.
– Az átmenettel mindenkin segítünk, máskülönben nincs értelme a folyamatnak – mondta Von der Leyen a közelgő zöld-forradalomról, az Igazságos Átmeneti Alap forrásait ajánlva azon tagállamok figyelmébe, amelyeknek több pénz kell a karbonsemleges gazdaság kialakításához. – Senkit nem hagyunk hátra – ígérte az elnöknő Madridban.
Magyarország számára is kiemelten fontos kérdésről van szó. Orbán Viktor miniszterelnök november elején Prágában mondta el: ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2050-re karbonmentes legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kellene az átalakításra fordítani.