Az emberiség által már legyőzött betegség térhet vissza

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint minden ötödik tuberkulózisos beteg diagnosztizálatlan marad, ami komoly veszélyt jelent, mert cseppfertőzéssel viszonylag könnyen fertőz a levegőben terjedő és rendkívül ellenálló baktérium. Hazánkban az 1954 óta kötelező BCG-oltásnak hála, viszonylag alacsony az esetszám. Rusvai Miklós vírusszakértő, az MTA doktora beszélt a betegségről a Magyar Nemzetnek.

A légutak védelme nemcsak a levegőn múlik: bizonyos gyümölcsök belülről is tisztítják és erősítik a tüdőt Fotó: Krakenimages.com Forrás: Shutterstock

A tuberkulózis, más néven TBC az emberiség egyik legpusztítóbb betegsége, az elmúlt kétszáz évben milliók halálát okozta. Bár a fejlett országok hatékonyan küzdöttek meg vele, az oltásoknak köszönhetően visszaszorult a betegség terjedése, és a kezeléseknek hála a gyógyítás is sikeres a legtöbb esetben, de a szegény országokban – India, Indonézia, Kína, Pakisztán és a Fülöp-szigetek – továbbra is súlyos a helyzet: 2024-ben mintegy 11 millió megbetegedés fordult elő, és a páciensek közül 1,2 millióan vesztették életüket. 

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az éves halálozási számok tekintetében a tuberkulózis továbbra is a leghalálosabb fertőző betegségek közé tartozik.

Bár az európai helyzet nem súlyos, tavalyelőtt mégis csaknem 162 ezer esetet jelentettek hivatalosan, de a TBC-fertőzöttek száma valójában a becslés szerint 204 ezer is lehet – tájékoztatott az MTI a WHO európai szervezetére hivatkozva, amely 53 országot fog össze, köztük Oroszországot és számos közép-ázsiai országot is.

Folyamatosan nő 2022 óta a frissen diagnosztizált TBC-s esetek száma Magyarországon is 

– mondta Rusvai Miklós vírusszakértő, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Nemzetnek, majd hozzátette: négyszáz fölé kúszott az esetszám évente. A virológus elmondta, sajnos a TBC terjedését nem tudja az átoltottság megszüntetni. – Igaz, hogy minden újszülött, aki kórházban jön a világra, szinte azonnal megkapja még az intézményben a BCG-oltást, de sajnos 

a hajléktalanság, a rossz szociális és higiéniai körülmények, az alultápláltság, az immungyengeség és az esetleges alkoholizmus mind hajlamosít a betegségre

– hívta fel a figyelmet a virológus szakember.

Emelkedik a gyógyszerrezisztens esetek száma

A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy Európában a globális átlagnál jóval többször fordul elő a gyógyszerrezisztens tuberkulózis (MDR-TB). Az összes fertőzés esetében ez Európában 23 százalékos, míg globálisan ez az arány 3,2 százalék. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy az ilyen típusú TBC-s megbetegedést sokkal nehezebb gyógyítani, és gyakran halálos kimenetelű. 

A hajléktalanok közt sajnos elég magas számban diagnosztizálnak antibiotikum-rezisztens tuberkulózist

– mondta Rusvai Miklós doktor. Esetükben komoly gond az is, hogy a fertőzés továbbterjed, mert a lakcímmel nem rendelkező betegek többsége nem fejezi be a kezelést. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a TBC ellen eleve csak korlátozott számban használható antibiotikumok egyre kevésbé hatékonyak.

A WHO szerint ezek az adatok szorosan összefüggnek: 

a késve felállított diagnózis növeli a fertőzés átadásának kockázatát, és nehezíti a kezelést. 

A szélesebb körben terjedő betegség pedig további olyan esetekhez vezethet, amelyeknél a kezelés kudarcot vall vagy félbeszakad, ami a gyógyszerrezisztencia kialakulásának egyik kulcsfontosságú tényezője.

Kezelés nélkül halálos lehet a betegség

A TBC vagy tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet baktériumok okoznak. Ezek, ha bejutnak az emberi szervezetbe, bárhol – tüdőben, vesében, csontokban stb. – megtelepedhetnek, és ott szaporodni kezdenek, közben károsítják, pusztítják azt a szervet, ahol szaporodnak. 

A TBC leggyakrabban a tüdőt támadja meg, ezért is nevezték régebben tüdőbajnak, tüdővésznek. Az elsődleges góc mindig a tüdőben (vagy a tüdő nyirokcsomóiban) van

– mondta Rusvai doktor, hiszen levegő útján terjed a baktérium. A leghatékonyabb diagnosztikai eszköz a tüdőszűrés.

A tuberkulózis akár hónapokon keresztül tünetek nélkül fennállhat. 

Erős köhögés, mellkasi fájdalom, étvágytalanság, éjszakai izzadás szerepel a főbb panaszok között. 

A baktérium nemcsak a tüdőt, hanem más szerveket is megtámadhat. Kezelés nélkül a fertőzöttek mintegy fele belehal a betegségbe a WHO adatai szerint. A betegség kialakulását és terjedését elősegítik a rossz lakhatási körülmények, az elégtelen higiénés viszonyok, az immunhiányt okozó betegségek vagy kezelések, ezért a megelőzés elsődleges eszközéül szolgáló védőoltások mellett elengedhetetlen az évenkénti tüdőszűrés, valamint a megfelelő higiénés körülmények biztosítása – írja az Nnk.gov.hu.