„Franciaország kivonja csapatait Maliból, ha az ország vezetése a szélsőséges iszlamizmus felé fordul” – a Le Journal du Dimanche francia hetilapban megjelent interjúban kemény hangvételű üzenetet intézet Emmanuel Macron francia elnök Malinak, ahol kilenc hónap alatt két katonai puccs is történt. A legutóbbi múlt héten, ami után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége, valamint az Afrikai Unió is felfüggesztette Mali tagságát, sőt az utóbbi szervezet kijelentette, hogy büntetőintézkedéseket is magával vonhat az, ha a katonai vezetés nem adja vissza a hatalmat a civil kormánynak. De nemcsak a fenti afrikai szervezetek, hanem az Európai Unió és az Egyesült Államok is kilátásba helyezett különböző szankciókat, ha nem normalizálódik a helyzet.
A nemzetközi közösség most keményebben reagált
– emelte ki lapunknak Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. A szakértő emlékeztetett, hogy 2012 óta az ország északi és részben középső részét dzsihadista szervezetek uralják, ami kormányválsághoz vezetett, és tavaly augusztusban az akkori elnök körül már elfogyott a levegő. Ekkor történt az első puccs, amikor is Assimi Goïta ezredes átvette a hatalmat, majd kinevezett egy átmeneti miniszterelnököt és elnököt. A múlt heti puccs alkalmával viszont már lemondatta a két politikust, egyúttal Goïtát ideiglenes elnökké nevezték ki. Marsai Viktor hozzátette azt is, hogy a muszlim többségű országban a külföldről érkező dzsihadisták úgy toborozzák a helyi harcosokat, hogy a meglévő etnikai konfliktusokat használják ki. Mint mondta, Maliban sok marginalizált közösség van, amelyek az államhatalommal nem találkoztak – vagy csak annak negatív oldalával, a korrupció és az elnyomás képében. Mint mondta, a dzsihadisták ezeken a területeken kvázi államként jelentek meg.
A Le Journal du Dimanche hetilapnak Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy ha Franciaország kivonulna Maliból, romlana az ottani helyzet, de hozzátette azt is, hogy nem maradhatnak ott örökké. A franciák 2014 óta 5100 katonát állomásoztatnak a térségben. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a bamakói kormány kérésére még 2013-ban az Európai Unió létrehozott Maliban egy a fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziót azért, hogy más nemzetközi szervezetekkel együttműködve enyhítsék a terroristacsoportok jelentette fenyegetést, és támogassák a Száhel-övezet egyesített erőit. Az unió 2020 tavaszán úgy határozott, hogy kiterjeszti és 2024 májusáig meghosszabbítja a művelet mandátumát, amihez a következő négy évre 133,7 millió eurós megemelt költségvetést rendelt. Magyarország 2020 elején egyszer már növelte a kontingens létszámát, a vonatkozó kormányhatározat legfeljebb 25 főben – váltási időszakban legfeljebb ötven főben – határozza meg a Maliban szolgálatot teljesítő magyar honvédek számát. Szijjártó Péter külügyminiszter idén márciusban a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:
