Habár az Európai Unió nem katonai szövetség, és nincs közös hadserege, a szervezetnek mégis 17 külföldi válságkezelő és békefenntartó missziója van. Maliban hét évvel ezelőtt, a bamakói kormány kérésére hívtak életre a fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziót (EUTM Mali) azzal a céllal, hogy más nemzetközi szervezetekkel együttműködve enyhítsék a terrorista csoportok jelentette fenyegetést, és támogassák a Száhel-övezet egyesített erőit. Az Európai Unió éppen ez év márciusában határozott úgy, hogy kiterjeszti, és 2024 májusáig meghosszabbítja a művelet mandátumát, amihez a következő négy évre 133,7 millió eurós megemelt költségvetést rendelt. A feladatból 22 uniós tagállam, illetve hat nem EU-tag – köztük immár Nagy-Britanniával – vette ki a részét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly szeptemberben egy New York-i ENSZ-ülésen jelentette be, hogy a terror- és migrációellenes harc jegyében hazánk megduplázza, 21 főre emeli a Maliban tevékenykedő katonáinak létszámát. A tárcavezető arról is beszélt, hogy Afrika megsegítésére az Európai Unió 4,5 milliárd eurós szükséghelyzeti alapot hozott létre, ebből 1,7 milliárd jut a Száhel-övezetnek, és ehhez az alaphoz Magyarország 9,5 millió euróval járul hozzá.
A Magyar Közlöny idén május 13-i számában meg is jelent az a kormányhatározat, amely legfeljebb 25 főben – váltási időszakban legfeljebb 50 főben – határozza meg a Maliban szolgálatot teljesítő magyar honvédek létszámát. A Honvédelmi Minisztérium statisztikái szerint eddig ennél jóval szerényebb mértékben,
2017-ban átlagosan három, egy évre rá átlagosan hat katonával képviseltettük magunkat.
A tárca májusban arról adott hírt, hogy egy előre tervezett út keretében négy honvéd tért haza Bamakóból, akiket négy másik katona váltott. Lapunkat arról tájékoztatták, a tervek szerint őket novemberben váltják.
Puccsistákat is kiképezhettek
A mali misszió kiképző tevékenységének felfüggesztését az EU azzal indokolta: jelen körülmények között a normál munkavégzés nem lehetséges. Korábban az ENSZ, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége is elítélte a demokratikus átmenetet ígérő katonai junta hatalomátvételét. Joggal merül fel a vád, hogy a puccsot az unió által is kiképzett katonák hajtották végre. Josep Borell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője erre a felvetésre azzal védekezett, hogy
a hatalomátvétel vezetői közül egyet sem uniós csapatok, hanem oroszok, britek és amerikaiak képeztek ki.
