Megkezdődött a Trump-korszak eredményeinek a visszafordítása

Tizenöt elnöki rendeletet írt alá Joe Biden a bevándorlás, a környezetvédelem és a járvány kapcsán.

Washington, 2021. január 21. Joe Biden amerikai elnök aláírja az országban tomboló koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott rendkívüli intézkedést a washingtoni Fehér Házban 2021. január 20-án, közvetlenül a beiktatása után. A rendelet értelmében Biden kötelezõvé tette a maszkviselést az Egyesült Államok minden szövetségi kézben lévõ épületében és területén. A 78 éves Bident az Egyesült Államok 46. elnökévé iktatták be ezen a napon. MTI/EPA/The New York Times/Doug Mills Fotó: Doug Mills

Órákkal azután, hogy beiktatták az Egyesült Államok 46. elnökének, a demokrata párti Joe Biden megkezdte elődje, a republikánus Donald Trump kormányzata által hozott intézkedések némelyikének visszafordítását. Biden összesen 15 elnöki rendeletet írt alá. Ezek között:

a koronavírus-járvány megfékezésére kötelezővé tette a maszkviselést az Egyesült Államok minden szövetségi kézben lévő épületében és területén;

fél tucat rendeletet írt alá a szigorú bevándorlási intézkedések megváltoztatására;

rendeletet írt alá az Egyesült Államok a párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről.

„Nincs vesztegetni való időnk, amikor meg kell küzdenünk ezekkel a válságokkal” – írta Twitter-üzenetében Joe Biden.

There is no time to waste when it comes to tackling the crises we face. That's why today, I am heading to the Oval Office to get right to work delivering bold action and immediate relief for American families.

— President Biden (@POTUS) January 20, 2021

Összehangolt járványintézkedések

A koronavírus-járvány megfékezésére egyebek közt száz, szövetségi oltóközpont létrehozását ígérte meg, hogy a beiktatását követő első száz napban százmillió adag védőoltást lehessen beadni a koronavírus ellen. Egy új hivatalt is létrehoznak az intézkedések összehangolására.

Biden ezen kívül visszafordítja Trump lépését, mellyel az Egyesült Államokat ki akarta léptetni az Egészségügyi Világszervezetből (WHO).

Az új koronavírus okozta, Covid–19 nevű betegség világszerte az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol a járvány 11 hónapja alatt több mint 24,4 millióan fertőződtek meg, és közel 406 ezren haltak már meg a kórban.

Leállított kőolaj- és földgázvezeték-projekt

Rendeletet írt alá Joe Biden a párizsi klímaegyezményhez való visszatérésről is. Elődje, Donald Trump, aki kezdettől fogva hevesen állást foglalt a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen, 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, és hivatalosan tavaly novemberben vonta ki országát az egyezményből. A volt elnök számos környezetvédelmi szabályozást enyhített országában is.

Today, @POTUS rejoined the Paris Climate Agreement, restoring America’s credibility and commitment — setting a floor, not a ceiling, for our climate leadership. Working together, the world must and will raise ambition. It’s time to get to work – the road to Glasgow begins here.

— Special Presidential Envoy John Kerry (@ClimateEnvoy) January 20, 2021

– Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük – jelentette ki az új elnök, mielőtt az Ovális Irodában aláírta a rendeletet. Biden továbbá ideiglenes moratóriumot rendelt el az Alaszkai Természetvédelmi Rezervátum területén nemrég engedélyezett kőolaj- és földgázkitermelési fejlesztésekre, utasította a szövetségi hatóságokat, hogy vizsgálják meg

szigorúbb üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási szabványok bevezetését,

és hozzálátott az Egyesült Államok és Kanada között épülő Keystone XL kőolaj- és gázvezetékre Trump által kiadott engedély visszavonásához. A mintegy nyolcmilliárd dollárba kerülő, magánpénzből finanszírozott gázvezeték naponta 830 ezer hordónyi kőolajat szállítana a kanadai Albertából az amerikai Nebraska államba. A Barack Obama által megvétózott tervet Trump hagyta jóvá. Biden erről pénteken tervez beszélgetést folytatni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.

Enyhébb bevándorlási szabályok

A tegnap beiktatott demokrata párti elnök egy bevándorlási törvényt is beterjeszt a törvényhozás elé, amely lehetőséget teremtene az állampolgárság sokéves távlatban való megszerzésére az Egyesült Államokban jogellenesen tartózkodó bevándorlók millióinak. Jen Psaki elnöki szóvivő a sajtónak megerősítette, hogy a Fehér Házban ünnepélyesen aláírt rendeletek között szerepel

a 13, többségében muszlim lakosságú és afrikai ország állampolgáraival szemben érvényben lévő beutazási tilalom azonnali feloldása;

az amerikai–mexikói határfal építkezésének leállítása;

a gyerekként az Egyesült Államokba került illegális bevándorlókat a kitoloncolástól védő DACA-program folytatása;

a belföldi bevándorlásügyi eljárások szigorítását előíró Trump-rendelet megsemmisítése;

Trump azon rendeletének érvénytelenítése, amely megtiltaná az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodóknak a kongresszusi választási körzetek lélekszámába való beszámítását.

Donald Trump amerikai elnök beszél a Texas állambeli Alamóban, ahol megnézi az amerikai–mexikói határon az illegális bevándorlás megakadályozására épített kerítést 2021. január 12-én.
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

Biden azt tervezi, hogy január 29-én további elnöki rendeleteket ad ki egyebek közt a menedékjogi eljárások megerősítéséről és egy különleges csoport megalakításáról az előző elnök határpolitikája következtében szétszakított családok újraegyesítésére.

A felsorolt elnöki rendeletek megvalósítása a hírügynökség szerint könnyebbnek ígérkezik, mint a kongresszussal elfogadtatni Biden nagyravágyó bevándorlási törvényének tervezetét. Ez utóbbi

nyolcéves folyamatot alakítana ki az állampolgárság megszerzésére az országban illegálisan tartózkodó mintegy 11 millió bevándorló nagy része számára.

A programra jelentkezni jogosult bevándorlók öt évre szóló ideiglenes státuszhoz jutnának, amelynek leteltével zöldkártyát, azaz állandó tartózkodási engedélyt kapnának, s további három év elteltével folyamodhatnának az állampolgárságért. A tervezett bevándorlási törvény elfogadtatása azonban rendkívül nehéznek bizonyulhat a demokraták szűk képviselőházi többsége és a teljesen kiegyensúlyozott szenátusi erőviszonyok közepette.

Biden: Egységre van szükség

– Ma nem egy jelölt, hanem egy ügy, a demokrácia ügyének győzelmét ünnepeljük – mondta tegnapi beiktatási beszédében Joe Biden. Az új amerikai elnök hangsúlyozta: minden erejével azon lesz, hogy egyesítse a nemzetet. – Ez a demokrácia napja, a remény, a megújulás és az eltökéltség napja – hangsúlyozta. Újra megtanultuk, hogy a demokrácia értékes és törékeny – húzta alá a 78 éves elnök az elmúlt időszak eseményeire utalva. A kihívások legyőzéséhez nem elég a szó, egységre van szükség – jegyezte meg.

Joe Biden beszédet mond, miután az Egyesült Államok 46. elnökeként letette hivatali esküjét a törvényhozás washingtoni épületének, a Capitoliumnak a nyugati homlokzatánál tartott beiktatási ünnepségen 2021. január 20-án
Fotó: MTI/EPA/Pool/Michael Reynolds

Megígérte, hogy minden amerikai elnöke lesz, és ugyanolyan elszántsággal küzd azokért, akik nem támogatják, mint azokért, akik igen. – Egységre van szükség, hogy felvegyük a harcot az ellenségeinkkel: a dühvel, a keserűséggel, a gyűlölettel, a szélsőségességgel, a törvénytelenséggel, az erőszakkal, a betegséggel, a munkanélküliséggel és a reménytelenséggel – hangoztatta. Beszédében Biden kitért a koronavírus-járvány okozta nehézségekre is, és arra kérte a jelenlévőket, hogy mondjanak néma imát azért a négyszázezer emberért, akik életüket vesztették a vírus okozta betegségben. A nemzetközi közösségnek az elnök azt üzente: véget vet elődje – a republikánus párti Donald Trump – elszigetelődésre törekvő politikájának, és vezetése alatt Amerika újra azon lesz, hogy partnereivel együttműködve kivegye a részét a globális problémák megoldásából. – Amerika nem puszta erővel fogja vezetni a világot, hanem a példa erejével – tette hozzá. Biden beiktatásán Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama volt elnökök is megjelentek, viszont nem ment el a leköszönő Donald Trump.