Már Joe Biden beiktatásának napján érkezett az orosz külügyminisztérium hivatalos megkeresése: hosszabbítsák meg a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló, februárban lejáró Új START egyezményt. Az elnöki adminisztráció másnap reagált, és felajánlotta a szerződés változatlan formában történő, maximálisan lehetséges periódusra való meghosszabbítását – egészen 2026-ig.
– Biden elnök azon döntése, hogy újabb öt évre meghosszabbítja az Új START szerződést, elősegíti a nemzet védelmét – írta csütörtöki sajtóközleményében John Kirby, a Pentagon sajtótitkára. – Oroszország a szerződésnek való megfelelése jól szolgálta a nemzetbiztonsági érdekeinket, és az amerikaiak sokkal nagyobb biztonságban vannak, ha az Új START sértetlen marad és meghosszabbítjuk. A Új START gyors kiterjesztésének elmulasztása gyengítené Amerika tájékozottságát Oroszország nagy hatótávolságú nukleáris erőiről – állt a Pentagon szövegében.
Az utolsó nukleáris szerződés
A megállapodást még tíz évvel ezelőtt, 2010-ben hozta tető alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev akkori amerikai és orosz elnök. Öt évvel később, szintén Obama alatt meghosszabbították. Célja a két ország stratégiai atomfegyvereinek a korlátozása volt. A két egykori hidegháborús ellenfél között ez maradt az utolsó, még érvényben lévő nukleáris korlátozási egyezmény. Donald Trump elnöksége utolsó évében a felek többször ültek le tárgyalni a szerződés meghosszabbításáról, de eredménytelenül. Trump szerette volna Kínát is bevonni a nukleáris megállapodásba, de Peking mereven elzárkózott a részvételtől. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az Új START lejártával semmi sem szabhatott volna határt egy újabb nukleáris fegyverkezési versenynek.
Washington visszatérése a tárgyalóasztalhoz azonban még korántsem jelenti azt, hogy új időszak kezdődhet az orosz–amerikai kapcsolatokban.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója szerint jelenleg elképzelhetetlen a kétoldalú kapcsolatok olyan újraindítása, mint ami Barack Obama és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt történt.
– Számos területen Donald Trump nem egyéni megfontolásból lépett, hanem az amerikai nemzeti érdekeknek megfelelően – mondta a Magyar Nemzetnek Tálas Péter. – Például, hogy az amerikaiak számára Kína a legfontosabb kihívás, vagy az, hogy számukra a Krím félsziget annektálása elfogadhatatlan, és hogy az emiatt bevezetett szankcióknak fenn kell maradni – vélekedik a szakértő.