Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, több pontja azonban már hatályos. Tavaly július 16-a óta a repülőterek, vasútállomások és autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet az országban.
A jogszabály fokozatosan felszámolja a kisebbségek eddigi nyelvi jogait, így a kárpátaljai magyarságot is hátrányosan érinti.
– Ez a törvény a magánbeszélgetések és az egyházi szertartások kivételével kizárólagossá tette az államnyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban, illetve kvótákhoz kötötte a kisebbségi nyelvek használhatóságának mértékét a tömegtájékoztatásban és az oktatásban
– nyilatkozta lapunknak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa.
A kutató hozzátette, hogy a törvény elfogadásával párhuzamosan egy új tisztség is létrejött Ukrajnában: államnyelvvédelmi biztos őrködik a jogszabály betartásán. A 30. cikkellyel kapcsolatos megnyilatkozásaiban Tarasz Kreminy, aki e tisztséget betölti, egyértelműen hangsúlyozza az államnyelv kizárólagosságát.
Fedinec Csilla azonban kiemelte, hogy a jogszabály is egyértelműen fogalmaz: a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél bármilyen nyelven kommunikálhat a szolgáltatást nyújtóval, ha az beszéli az adott nyelvet.
– A magyar fodrásztól tehát kérhetem magyarul a hajvágást
– magyarázta a TK tudományos főmunkatársa.
– Az kétségtelen tény, hogy 2021. január 16. után Ukrajna területén minden egyes szolgáltatónak kötelessége biztosítania azt, hogy ha hozzá ukrán nyelven fordulnak, és ukrán nyelvű szolgáltatást várnak el tőle, ezt lehetővé kell tennie
– hangsúlyozta Csernicskó István nyelvészprofesszor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a Kárpátalja.ma híroldalának adott interjúban.
Az államnyelvi törvény be nem tartását pénzbírsággal szankcionálhatják, azonban ez a jogszabályi pont csak másfél év múlva, 2022 nyarától lép életbe.
– Az adott dátumig egyetlen szolgáltatóra sem róhatnak ki pénzbírságot, még azért sem, ha egy ukrán nyelvű ügyfelet nem hajlandó vagy nem tud ukrán nyelven kiszolgálni
– közölte Csernicskó István.
– A logikus lépés az, hogy azok a magyar üzlettulajdonosok, szolgáltatók, akik eddig az ismerőseiket, barátaikat magyarul szolgálták ki, bátran szolgálják ki ezután is. Hivatkozzanak nyugodtan arra, hogy nekik a törvény alapján erre joguk van, illetőleg azok a fenyegetések, amelyek pénzbírságról szólnak, jogszerűtlenek, mert a nyelvtörvénynek ez a része még nem lépett hatályba – tette hozzá a nyelvészprofesszor.
Fedinec Csilla lapunknak arról is beszélt, hogy az új államnyelvi törvényre azért volt szükség, mert a 2017-ben elfogadott oktatási törvény szembement Ukrajna előző nyelvtörvényével, amelyet azóta az alkotmánybíróság megsemmisített. A 2012-es nyelvtörvény szerint ugyanis azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri a tíz százalékot, ez a nyelv az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható.
A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény ezzel szemben korlátozza a kisebbségi nyelvű oktatást, mivel kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani. A jogszabály tehát a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének 12 százaléka.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
David Pressman bejelentette lemondását
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Oroszország figyelmét is felkeltette: Magyarország légvédelmi rendszereket telepít az ukrán határhoz
Dancing with the Stars: Nemcsak Andrei Mangra keveredett botrányba, őket zárták ki a műsorból
Magyaréknál nincs hírértéke egy Magyar-botránynak sem
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Meghalt a magyar labdarúgó-válogatott legendás alakja
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Százhét macskája volt a budapesti nőnek, videó készült arról, hogy milyen körülmények között tartotta őket
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
