Ülkei kunyhóját a Csíki Székely Múzeumban őrzött házban rendezték be, Farkas szerint az őszintén megöregedett vakolatú, hajdani szegény tulajdonosra utaló háznál építeni sem lehetett volna jobbat. A külső helyszínek megtalálásához már szerencse is kellett. Miután az adott költségvetésből képtelenség volt új székely falut építeni, sok keresgélés után találták meg a Gyimesekben, Borospatakán Zakariás Attila sepsiszentgyörgyi építész házát, amely korhűségében, illetve a szükséges infrastruktúra megfelelő közelségével egyaránt megfelelt a rendező álmainak. A faluképet a gyimesi skanzen kínálta látványból „vágták ki.”
Apró kulisszatitok: mivel téli történetről van szó, és éjszakai jelenetek is szerepelnek a filmben, metsző hidegben is hosszú órákon át kellett forgatni, ezalatt a színészek neoprén ruhát viseltek a jelmez alatt.
Hogy miért költözött csángó környezetbe a Nyirő által a Székelyudvarhely-közeli Székelyvarságról származtatott történet? „A varsági népi kultúra cicomásabb, díszesebb, nekem viszont feltett szándékom volt hozzájárulni a székelység idealizált képének lebontásához is – szolgált magyarázattal a rendező.
– Úgy ítéltem meg, hogy a szürkébb, egyszerűbb gyimesi csángó jobban szolgálja a történet drámaiságát. Az is kihívás volt, milyen mértékben őrizzük meg a korhű dialektust, illetve ültessük át a párbeszédet a hegyi emberek mai korszerű beszédmodorába. Az utóbbit választottam, igyekezve némileg elébe menni a mai fogyasztó igényeinek.”
A producerként Ordódy Judit által jegyzett film várhatóan májusban mutatkozik be a közmédiában, majd azt követően járhatja be a klasszikus fesztivál-mozibemutató-tévé útvonalat. Farkas György kíváncsian várja, hogyan reagálnak majd a különböző kultúrák a Nyirő-féle karácsony filmes megjelenítésére, de bízik benne, hogy a magyarságnak a Most már jöhetsz, Jézuska sokszor elővett, klasszikus karácsonyi filmmé válik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!