Több fényt Kincsemnek

A csodaló, Kincsem 145 évvel ezelőtt született, erre emlékezve nyitották meg a megújult, Kincsem–Imperiál: Híres magyar versenylovak című tárlatot a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Bonczidai Éva
2019. 03. 21. 10:18
Az egyetlen terembe zsúfolt tárlat legfontosabb relikviája a „nyakigláb kanca” csontváza Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Az egyetlen terembe zsúfolt tárlat legfontosabb relikviája a „nyakigláb kanca” csontváza
Fotó: Mirkó István

Gócsáné Móró Csilla, a felújított Kincsem–Imperiál-kiállítás kurátorának tárlatvezetése is igazolta, mekkora tudás és ismeretanyag van a kiállítás mögött, amely Széchenyi Istvántól a rendszerváltás utánig követi a magyar lósport történetét. A legfontosabb relikviák, Kincsem és Imperiál csontvázai mellett apró játékokat, fejtörőket is találhatunk a vitrinek szomszédságában, a nemzeti lókiállításon pedig amolyan játszósarkot is kialakítottak a gyerekeknek, tehát a tárlat létrehozói a szakmai alaposság mellett kiemelt figyelemmel fordultak a legfiatalabbakhoz is.

Mégis kénytelen vagyok dohogni: nemcsak azt érzem problémának ugyanis, hogy a kiállítás nem irányítja tudatosan a néző figyelmét, hiszen egymás mellé zsúfolja Széchenyi István gróf és Wesselényi Miklós báró könyveit, lószerszámokat, informatív pannókat, tükröződő felületű vitrinek előtt kell toporognunk, hogy megtaláljuk, milyen szögből lesznek olvashatók a tárgyakhoz mellékelt leírások. Hanem igazi gondnak az aránytévesztést érzem: miért kell mindezt egyetlen terembe zsúfolni?

Joggal lehet fanyalogni, hogy Herendi Gábor filmje mennyire elrugaszkodik a valóságtól, de több mint négyszázötvenezren látták, általa jó eséllyel megjegyezték Blaskovich Ernő nevét és azt is, hogy a csodalovat milyen különös barátság fűzte egy macskához. Ezekre a nézőkre a Kincsem-tárlat is számíthatna, de itt hasonló érdekességekre csak az bukkan, aki valóban türelmesen bogarássza végig az összes szöveget.

A mi történelmünk nem tette indokolttá, hogy diadalíveket emeljünk, ezért is érthetetlen, hogy egy ilyen abszolút sikertörténet, mint Kincsemé, még most, születésének 145. évfordulóján sem kap nagyobb hangsúlyt. A mezőgazdasági múzeum, a nemzeti múzeum, a Kincsem Park vagy akár a Szépművészeti Múzeum és Néprajzi Múzeum összefogásából miért nem készült olyan nagyszabású tárlat, amely méltó módon mutatja be a ló helyét a kultúránkban és a művészetünkben, Kincsem sikertörténetét és a hazai lóversenyzés korszakait a kontextusukkal együtt? Pedig közös érdek, hogy a gyerekeinknek a lóról ne azok a szivárványos sörényű, rózsaszín-lila bugyutaságok jussanak eszükbe, amelyeket a játékboltok és a tévécsatornák kínálnak nekik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.