Akár az ötleteinket is ellophatják

Rendszeres aggály a művészek köré­ben az „ötletlopás” lehetősége, és noha az elképzelés a törvény szerint nem védhető le, a művészeti produktumot több alkotói ágban a szerzői jog már a terv fázisában oltalmazza. Egy projekt bármilyen fórumon történő nyilvánosságra hozatala önmagában érvényesíthetővé teszi a szerzői jogot.

Deák Kristóf rendező a Foglyok forgatása közben egy belvárosi udvarban. A film az egyik legveszélyeztetettebb műfaj Fotó: Kurucz Árpád

A képzőművészeti műfajok igen gazdag tárházában sem ismeretlen a tervek levédése, és noha itt is igaz az, hogy egyéni, eredeti alkotást óv a szerzői jog, nagyon sok esetben az iparművészeti, építészeti és városépítészeti munkák, a rajz- és festészeti produktumok és azok tervei is védelmet élveznek.

Már csak azért is lényeges szempont a tervszintű vizuális művészetek szerzői joga, mert több kortárs művész a konceptuális művészet hatása alatt dolgozik, amely tulajdonképpen a gondolati síkon megjelenő műalkotások közös megnevezése; ezeknek nem kell tárgyia­sulniuk, sok esetben nem is hozhatóak létre, ideiglenesen vagy végleg papíron maradnak. A vizuális művészetek alkotói jogkezelésével a Hungart Egyesület foglalkozik, a szervezet elsősorban a nyilvánosságra hozott képző-, ipar- és fotóművészeti munkák legális felhasználását igyekszik biztosítani.

Győri Erzsébet szerzői jogász lapunk megkeresésre elmondta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (korábbi nevén Szabadalmi Hivatal) tehet műbejelentést a készülő alkotásáról a művész, ám ez nem feltétlenül szükséges, hiszen a papírra vetett, időben dokumentálható terv is automatikusan védve van, de leginkább ha az valamely fórumon nyilvánosságra került, bizonyíthatóan szerzőhöz köthető, egyedi munka. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához bejelentett művekre és annak terveire az unión belül is érvényesül a jogvédelem, lévén a tagországok közös jogkezelői egymással kölcsönös képviseleti szerződésben állnak. A hivatalnál számontartott találmány vagy konceptmunka úgynevezett újdonságkutatáson megy keresztül, ez az a procedúra, amikor a jogászok megvizsgálják, hogy tudomásuk van-e lényegében megegyező szellemi tervről az állományukban.

Ahhoz hogy a szerzői jogvédelem létrejöjjön az irodalmi és zeneművek jogkezelője, az Artisjus hatáskörébe tartozó művek esetében sincs szükség az adott alkotás levédetésére. A zenei alkotók a műveiket azért regisztrálják (jelentik be) az Artisjusnál, hogy miután azok nyilvánosan elhangzanak, a keletkező jogdíjakat ki tudják fizetni a szerzőknek. Deme Zsófia kommunikációs munkatárs lapunk érdeklődésére hangsúlyozta, hogy a műalkotások tervét nem veszik nyilvántartásba. Azok az alapvető építőkockák, amelyekből a művek felépülnek, nincsenek elzárva senki elől – mutatott rá Deme Zsófia. Az ötletükért aggódók tehát jobb, ha végigjárják a védelem útját, ha pedig nem áll ilyen a rendelkezésükre, akkor jobb, ha a kész mű megvalósulásáig nem beszélnek elképzelésükről.