– Rendszeresen visszajárnak Magyarországra.

Rudolf trónörökös tragédiáját viszik színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon
Júliusban mutatják be a musicalt, kettős szereposztásban.
– Rendszeresen visszajárnak Magyarországra.
– Az itteni közönség tisztel minket, valamelyest ismeri vagy átérzi a történelmünket is. Szeretünk itt játszani.
– Tisztázzunk valamit: népzenét vagy az abból ihletődő zenét játszanak?
– Mi kilencven százalékban hagyományos tuvai népzenét játszunk, dalaink tíz százalékát pedig Kaigal-ool Khovalyg vagy Radik Tyulyush – szintén a zenekar tagjai – szerezte, természetesen ezek is a hagyományos tuvai népzenén alapulnak.
– Miről szólnak a hagyományos dalaik?
– Emberi dolgokról szólnak. A család, a nő, a klán, a természet vagy a ló szeretetéről, az élet teljességéről. Arról, hogy elég erős vagy-e a szerelemhez vagy ahhoz, hogy családot alapíts.
– A tuvai népi kultúra hogyan maradt meg a szovjet időkben?
– Ugyanolyan nehezen, mint más helyeken, ahol kommunizmusban éltek az emberek vagy ahol kulturális forradalmat csináltak… Igazi terror volt. Rengeteg embert megöltek és módszeresen tönkretették a népi hangszereinket is. Szinte elölről kellett kezdenünk az egészet a kilencvenes években.
– Mit engedett meg a rendszer?
– A 80-as években az állami népi együttesben zenéltünk, ahol egyfajta folk-pop keveréket játszottunk. Akkor csak azt lehetett. Utána a volt zenésztársaimmal ismét találkoztunk és megpróbáltunk mélyebbre ásni, vagyis visszatérni a tuvai zene gyökereihez: folk és pop nélkül. Egy-két dalunkban magam is használok gitárt, mert egy hárfaszerű népi hangszerünk teljesen elveszett, ezt helyette használom. A hangszereinket is magunk készítjük, a testvérem és az egyik unokatestvérem hangszerkészítők, meg a fiatalabb nemzedékekből is sokan foglalkoznak ezzel.
– A tuvai fiatalok milyen zenét hallgatnak? Otthon is népszerűek?
– Ők kinyitják a telefonjukat és azt hallgatják, ami éppen szembejön velük. De a hagyományos zenét is szeretik, kedvelnek minket. Vannak olyan fiatal zenekarok, akik hagyományos zenét játszanak, de azt elektronikus zenével vagy szaxofonnal keverik.
– Angolul beszélgetünk egymással. Az egyre fokozódó globalizáció korában ön szerint megmarad a népi kultúra?
– Szerintem a tuvaiak a történelmükben talán mindenkinél jobban megtapasztalták a „globalizáció áldásos hatásait” (a mai Mongóliától északra fekvő, 300 ezres népességű Tuva a középkor óta Mongóliához, majd Kínához tartozott, 1914 után az Orosz Birodalom, utána a Szovjetunió része lett
– a szerk.) a szovjet időkben nagyjából felszámolták a nomád életmódunkat. De a gyökereink megmaradtak. A sámánokat is üldözték, és bár kevesebben vannak, valamiért most is megszületnek, vagy – és ezt nem csak ránk értem – megszületik egy tehetséges zenész, felébred egy egész nemzedék, amely visszatalál a hagyományokhoz és nem hagyja veszni azokat. Sokszor kivágják a törzset, de a gyökerekig nem jutnak el. Ha nem vágják ki teljesen a gyökereket, akkor valahol, valamikor az emberek így is-úgy is felébrednek.
– Műhelyfoglalkozást is tartanak a hagyományos torokéneklésről. Könnyű ezt megtanulni?
– Igazából nincs módszertana, mindenki a maga módján tanulja meg, ha van hozzá érzéke. Mi csak elmondjuk az alapokat. Olyanokat is ismerünk, akik YouTube-videóból tanulták meg, és vannak, akik a lemezünket hallgatva kezdték el utánozni, sikeresen. Vannak, akik könnyűszerrel elsajátítják, de vigyázni kell, mert a torokban nagyon érzékeny izmok találhatók és könnyen megsérülhetnek.
– Frank Zappa stúdiójában is jártak. Hogyan találta meg önöket?
– Beverly Hillsben, Los Angelesben 1993-ban voltunk nála. Az amerikai barátaink megmutatták neki egyik felvételünket, és annyira megtetszett neki a torokéneklés, hogy meghívott minket magához. A világ minden részéről, sok más zenésszel együtt voltunk ott és jammeltünk. Zappa nagyon tisztelte a torokéneklést, megértette, hogy miről szól.
– Miről szól? Sok extrém metálénekes is önökhöz fordul ihletért, technikáért.
– Bizony sok metálos ismerősünk, barátunk van a világ minden részén, nagyjából sejtem is, hogy mi tetszik nekik benne. A férfierőről van szó. A torokéneklés a férfierőt sugározza, mert az éneklés közben megtudod, hogy mire képes a tested, a hangod és ahhoz, hogy énekeld, mélyen alvó izmokat is fel kell ébresztened hozzá. A hangodat hangszerré kell alakítanod.
Júliusban mutatják be a musicalt, kettős szereposztásban.
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum „Ragyogj! – Ékszerek ideje” című időszaki tárlatát októberi megnyitása óta közel hatvanezren tekintették meg.
A Hurts július 11-én ad koncertet a Budapest Parkban.
Húsz zenekar lép fel a ma kezdődő II. Budapest GipsyFesten.
Ezért hagyta ott Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróságot
Pofon a FIFA-tól Marco Rossi válogatottjának, a románok is dühönghetnek
Nádfedeles kulipintyóban él a Dancing with the Stars győztese, WhisperTon
Benzines és dízeles autók betiltása az EU-ban: Ursula von der Leyen megtört – teljes fordulat jöhet a 2035-ös dátumban
8 majonézes saláta húsvétra, ami tökéletes a sonka és a sültek mellé
Óriási offenzívára készülnek az oroszok
Elfogyott az oroszok türelme, lebuktatták Ukrajnát
Gigantikus méretű aligátor okozott döbbenetet a golfpályán
A Liverpool meccsén súlyos játékvezetői hiba történt, elismerték az illetékesek! + videó
Slot váratlan húzása a Real Madrid-ügyre Szoboszlainak is üzenetértékű
Letartóztatta a bíróság a kiskorú örökbefogadott fiát sanyargató finn házaspárt
A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat
Júliusban mutatják be a musicalt, kettős szereposztásban.
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum „Ragyogj! – Ékszerek ideje” című időszaki tárlatát októberi megnyitása óta közel hatvanezren tekintették meg.
A Hurts július 11-én ad koncertet a Budapest Parkban.
Húsz zenekar lép fel a ma kezdődő II. Budapest GipsyFesten.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.