Nyilván létezik kémügy Brüsszelben – de nem ott, nem akkor és nem úgy, ahogy most a médiában az állítólagos beavatott vagy a partvonalról bekiabálók elhitetni szeretnék. Egy elvont példát idézve: családon belül kémkednie kellene férjnek és feleségnek vagy akár a többi családtagnak, mert, mondjuk, nem voltak jelen fontos megnyilatkozások idején? Ilyenkor egyszerűen megkérdezhetik: Mi is történt, amíg távol voltam?
Miért működne ez másként egy olyan szervezetnél, mint az Európai Unió, ahol a tagországok legálisan kérhetnek és férhetnek hozzá minden információhoz, dokumentumhoz? Ki és mi lenne hát bármely tagország hírszerzésének célpontja az unión belül? Igaz ugyan, hogy léteznek olyan információk, előkészítés alatt lévő tervek, amelyeket csak néhány tagországgal kívántak az Európai Unió illetékesei megosztani. Ráadásul
az Európai Unió alkotmányának durva megsértése közepette, az Európai Bizottság bürokráciája egy-egy tagország ellen nemegyszer tervezett/folytatott politikai lejárató kampányt, amelyet igyekezett titokban tartani, és amikor – ami természetes – kiderült, volt képük letagadni.
Azonban még ekkor sem kényszerül egyetlen tagország titkosszolgálata sem operatív akcióba kezdeni, hiszen interpellációban, nyilvános üléseken rákérdezhet bárki a delegáltak közül, vajon miért nem kapott tájékoztatást egy adott kérdéskörről.
Akkor meg mire ez a magyar kémügy? Próbáljuk hát kibogozni a hátteret, „kémkedjünk” kicsit. Túl azon, hogy a magyar kormány politikai vörös posztó a nagy hatalmú brüsszeli vezérkarnak, az Európai Bizottság részéről régóta bevett formula, hogy rétegzetten kezeli a tagországokat. Vannak a jók és léteznek ellentmondani képes, számukra igencsak „izgágák”.
Azzal pedig Magyarország szembesül leggyakrabban, hogy amit mások megtehetnek, az számunkra – büntetés terhe mellett – tilos. Gondoljunk csak a migránsok szétosztására. Magyarország pénzbüntetést kapott, mert elutasította a kötelező befogadást, miközben Lengyelország mentesült a kvóta alól.
Ugyanakkor bizonyítható, hogy vannak bőséggel kémek a belga fővárosban. Furcsa módon erről kevés információ szivárog ki, aminek nyilván létezik „belső körös” magyarázata. Azon országok, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, meglehetősen nagy operatív stábbal képviseltetik magukat Brüsszelben. Többek között Oroszország, Kína, Izrael, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok hírszerzései vannak jelen és végzik a dolgukat. A felsorolt országok kémcsapatai mind úgynevezett ellenérdekelt szervezetek, hiszen nem szerepelnek az EU tagjainak névsorában.
