időjárás 7°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Magyarságkutató: Vannak történészek, akik ki merik mondani az igazságot

Forrás: Magyarságkutató Intézet
2020.03.05. 15:49
Magyarságkutató: Vannak történészek, akik ki merik mondani az igazságot

A Magyarságkutató Intézet a „Magyar Világ 1938-1940” című időszaki kiállításhoz kapcsolódó tudományos konferenciát szervezett csütörtökön, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója megnyitó beszédében úgy fogalmazott: örömmel tesz eleget annak a felkérésnek, hogy megnyissa ezt az ígéretes konferenciát. Kiemelte: személyesen ismerve az itt ma előadó kutatókat, professzorokat, egyetemi tanárokat, biztos abban, hogy olyan előadásokat hallhat a közönség, amelyekből még száz és száz ilyenre van szükség az egész Kárpát-medencében. A főigazgató szerint vannak olyan történészek, akik ki merik mondani az igazságot. Kiemelte: ilyen kutatók dolgoznak a Kásler Miklós professzor úr által létrehozott Magyarságkutató Intézetben. Mint mondta: az Intézetben nemcsak magas szintű tudományos munka folyik, de az eredményeket ki is merik mondani, le is merik írni, akkor is, ha a korábbi tudományos kánonnal nem egyező eredmények jönnek ki a kutatások alapján.

A főigazgató megemlítette Szakály Sándort, aki szerinte szintén olyan ember, aki ki meri mondani az igazságot. Horváth-Lugossy Gábor jó egészséget és munkájához sok erőt kívánt a történésznek.

A Magyarságkutató Intézetben nemcsak magas szintű tudományos munka folyik, de az eredményeket ki is merik mondani – mondta Horváth-Lugossy Gábor

Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese előadása azokról a kormányzati törekvésekről szólt, amelyek a szélsőjobb visszaszorítására irányult az 1939-es pünkösdi választásokon. Köő Artúr, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos segédmunkatársa előadásában egy olyan, eddig publikálatlan naplórészletet mutatott be, amely visszaadja a hangulatát az 1940 őszén zajló erdélyi eseményeknek. Illik Péter, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa arról beszélt, hogy a Horthy-korszakot a magyar középiskolai tankönyvekben (1945-2005 között) hogyan jelenítették meg. Dr. Teiszler Éva, az MKI Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa az 1938-as Szent István-emlékévről beszélt előadásában.

Babucs Zoltán, az MKI Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője előadásában úgy fogalmazott: az európai politika és Magyarország számára is meghatározó év volt 1938. A Darányi Kálmán miniszterelnök által meghirdetett győri program a Magyar Királyi Honvédség minőségi és mennyiségi fejlesztését irányozta elő, a kisantant államok pedig – érzékelve a megváltozott külpolitikai helyzetet – a bledi egyezményben ismerték el Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Hozzátette: ekkor kezdődhetett meg hivatalosan a honvédség intenzív fejlesztése – jogi hátterét az 1939. évi honvédelmi törvény biztosította –, amit addig tiltott a trianoni békediktátum.

Az eredményeket ki is merik mondani

Kása Csaba, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője a korszak filmgyártásáról beszélt. Kiemelte: a korszak társadalmi átalakulásaival együtt teremtődött meg az igény és a készség a magyar történelem példaértékű eseményeinek, magyar sorskérdéseknek a megfilmesítésére. 1938-ban Mester Miklós, későbbi kultuszminisztériumi államtitkár alapította azt a nevét viselő filmvállalatot, amelyik elindul ezen az úton. Az 1938–1940-es időszak terméséből mutatta be példaként az Uz Bence, a Semmelweis és a Dankó Pista című filmeket.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.