Magyarul is megjelent a Rácz Valiról szóló könyv

A fénykorát az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején élő előadóművész, Rácz Vali – akit a magyar Marlene Dietrichként is emlegettek – 1911-ben született Göllén, mélyen vallásos római katolikus szülők gyermekeként. Korán megmutatkozott zenei tehetsége; Budapestre került, ahol közkedvelt énekesnő lett. Minden szépen alakult, és akkor jött a második világháború, annak minden borzalmával, s jöttek a háború utáni évek, szintén minden borzalmukkal együtt.

A kiváló énekesnő, Rácz Vali életét és embermentő tevékenységét 1990-ben lánya, Monica Porter Londonban élő újságírónő írta meg egy igen gördülékeny stílusban fogalmazó, az életrajzi adatokat a történelmi tényekkel regényszerűen keverő fikciós műben.

A nyilasterror alatt Rácz Vali zsidó honfitársait saját házában rejtegette és bújtatta, a saját életét is kockáztatva értük – ezért a kilencvenes évek elején a Jad Vasem Intézettől megkapta a legmagasabb, nem zsidóknak járó kitüntetést, a Világ Népeinek Igaza címet. A második világháború végnapjai rettenetesek és zavarosak voltak, szinte havonta változott a helyzet és az emberek természete, de Rácz Vali kitartott. A könyv igen regényes és fordulatos stílusban meséli el Vali elhurcolását, kihallgatását, szabadon bocsátását olyan körülmények között, amelyek a háború utáni kommunista bizottság szemében rögtön gyanússá tették, és akkor már nem a nyilasok, hanem ők akarták kivégezni – a Vörös Hadsereg tisztjeként érkező szeretője is alig tudta megmenteni.

Oly sok meghurcolt emberhez hasonlóan a háború után sem hagyták békén (közvetlenül a harcok elülte után végignézett az életén: „Kísérteties csend borult életére. Érezte, valami visszafordíthatatlan történt. Kicsúszott lába alól a talaj. A történelem elsodorta azt a korszakot, amelyben hírnévre tett szert, és azt a társadalmi réteget, amelyik tanúja volt karrierjének. Semmi sem lesz többé úgy, mint régen. Soha többé nem lesz olyan sztár, mint a háború előtt. […] Életében először végtelenül magányosnak érezte magát. Egyénisége merőben átalakult, életereje megtört. A súlyos anyagi csapások eltörpültek lelki kínja mellett.”), és végül az ötvenhatos forradalom eseményeit követően arra jutott férjével, Halász Péterrel, a Szabad Európa Rádió későbbi munkatársával, hogy elhagyja az országot. Művészi, énekesnői tevékenységével felhagyott.

A Magyarországon tavaly megjelent köteten érződik, hogy a nyugat-európai piacra készült, néhol kissé iskolásan és leegyszerűsítve magyarázza a kort az általunk megszokott történetírói szárazsághoz képest, de nagyon lelkiismeretesen és aprólékosan ismerteti az eseményeket, amelyekből kirajzolódik a második világháború és a háborút követő évek minden szörnyűsége, amelyek közepette nehéz volt és csak keveseknek sikerült embernek maradni. A kötet Rácz Vali szakmai munkásságát is bemutatja. A művész színházi és filmszerepeit, a pályakép fontosabb eseményeit Péter Zsolt színháztörténész összegezte.

Monica Porter: Halálos körhinta – Rácz Vali, a dizőz. Fordította Péter Zsolt. Erdélyi Szalon Könyvkiadó, Budapest, 2019.