időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo

„Önazonosságunk a megtartó erő, nem eldobható vagy lecserélhető”

Zana Diána
2020.11.23. 08:05
„Önazonosságunk a megtartó erő, nem eldobható vagy lecserélhető”

Nemzetünk kollektív tudatában évszázadokon keresztül kétségbevonhatatlanul élt a szkíta–hun–magyar folytonosság. Priszkosz rétortól és a munkája alapján született későbbi leírásokból tudjuk, hogy Atilla hun regösei miként énekelték meg az elődök vitéz tetteit, de szintén görög forrásokból maradt fenn a szkíták messze földön híres erkölcsisége is. Az Árpád-házi királyok személyében az eredeti, tiszta, romlatlan keresztény hit mellett még erősen jelen volt a több ezer éves sztyeppei nomád hagyomány és erő; sokukat már életükben csodás legendák övezték. Nem véletlenül nevezte Hamvas Béla „megvillant szemű” királynak Szent Lászlót, IV. Bélát vagy utolsó szakrális magyar uralkodónkat, Mátyást. Az egykori regöseposzok rekonstrukcióján keresztül őseink szellemi hagyatékának felelevenítésére tesz kísérletet Bán Mór új regényfolyamában, az Ezer rege könyvében.

A Naphegy Kiadó gondozásában megjelenő történeti gyűjtemény első kötete, A csillagösvény lovasai a szkítákról, pártusokról szóló történeteiben az ősi Turán világába kalauzolja az érdeklődőt; olvashatunk Nimród királyról, Hunorról és Magorról vagy éppen a csodaszarvasról is. A Hunyadi-sorozat írójának újabb nagyszabású vállalkozása azonban nem csupán a széles körben ismert hun történeteket kívánja feleleveníteni újfajta, sajátos hangvétellel, hanem más népek monda és mesekincseit is felhasználja, amelyek rokoníthatók a mieinkkel.

 

A magyar mondákat és meséket, valamint keresztény krónikáink elbeszéléseit szkíta, pártus, keleti és nyugati hun, avar, szarmata, kun, jász, türk népektől származó forrásokkal egészíti ki. Ebben segítenek a mongol, burját, ujgur, kínai, görög, római, bizánci, frank, germán, gót, kelta, itáliai és balkáni, szláv, török motívumok, valamint nagy íróink, többek között Benedek Elek, Móra Ferenc, Jókai Mór vagy Wass Albert gondolatai is, akik – Bán Mórhoz hasonlóan – az ősi erények hiányára és szükségességére figyelmeztettek.

– Nem csupán a távolba vesző múlt történetei miatt érdemes ezeket a regéket olvasni, hanem az elbeszélések magvát képző morális tanítások okán is, amelyek a jelen korban is megszívlelendők, hiszen az ősi erények: a bátorság, a rátermettség, az igazságosság örök érvényűek – véli a szerző.

 

Ezek a tulajdonságok minden nomád nép közös erkölcsi alapvetései, ugyanakkor rájuk épülnek azok a népmesei motívumok is, amelyek erősen átszövik A csillagösvény lovasai című könyv lapjait, mintegy egységesítve a különböző kultúrák feljegyzéseiből származó információkat. Bán Mór szerint – ahogy Komjáthy István vagy Lengyel Dénes mesés elemekkel tűzdelt mondafeldolgozásai – az Ezer rege könyvének anyaga sem elsősorban gyermekeknek szól. Olyan mondai motívumok ezek, amelyek később meseként éltek tovább a nép emlékezetében. Népmeséink tudásanyaga a legősibb múlt rétegeiben gyökerezik, sokszor véres, kegyetlen jeleneteket is bemutatva, mint az aranyhajú gyermekek történetét, akiket rossz­akaróik a legváltozatosabb módszerekkel próbáltak elpusztítani.

Egyes történetek azonban nem meseszerűek, hanem inkább históriai feljegyzésekre emlékeztetnek, amelyek szinte kivétel nélkül a szkíták, a hunok ellenségei révén maradtak fenn az utókornak, hiszen saját forrásainkat elpusztították; nem ismerjük sem a regösénekeinket, sem régi rovásírásos emlékeinket. Görög és római feljegyzésekből kirajzolódik azonban, hogy a szkíták mennyire fontosnak tartották a család, a törzs, a nemzetség, a haza védelmét és az önazonosság megtartását.

A szerző szerint a mai végletekig cinikus, nehezen élhető és furcsa erkölcsű világban fontos tudni, hogy a magyarság hőstörténetéből kibontakozó héroszok milyen erényekből merítkeztek, hiszen a legtöbb nomád néppel ellentétben mi még itt vagyunk.

Az író elárulta, hogy a második kötet a keleti hunok történeteit tartalmazza majd hasonló formában, és remélhetően tavaszra a könyvesboltok polcaira kerül. Ezt követi a nyugati hunok vándorlásainak és Atilla birodalmának bemutatása a harmadik könyvben, majd a honalapítás mondái és az Árpádok évszázadaiból származó legendák. Természetesen nem maradnak ki a Hunyadiak sem, főként Mátyás király uralkodásának kora, amely a magyar mondairodalom leggazdagabb gyűjtőterülete.

Bán Mór lapunknak azt is elárulta, hogy szeretne eljutni akár a későbbi évszázadokig is, egy olyan történetgyűjteményt alkotva meg, amely összegzi, rendezi és stílusában is egységes formába önti azt a számtalan forrásból származó történethalmazt, amely hozzánk, magyarokhoz szervesen kötődik, megerősítve ezzel nemzeti identitásunkat, amely nem eldobható vagy lecserélhető, hanem maga a megtartóerő.

 

Bán Mór: Ezer rege könyve. Naphegy Kiadó, 2020.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.