– Mi a harangok története?
– Egy keresztény legenda szerint az itáliai Campana tartomány püspöke álmában látta meg az első harangot, és ennek hatására készíttette el az első darabot a IV. században. A régészeti ásatások során előkerült leletek ellentmondanak a legendának, mert Krisztus előtt több ezer évvel már a kelták és az egyiptomiak is használtak kisebb harangokat. A keresztények kezdetben a kolostorokban használták a szerzetesek összehívására, majd ez a jeladási mód elterjedt a falvak templomaiban is.
– Melyek a harangozási szokások, mikor szólaltatják meg őket?
– A harangok valamilyen eseményre hívnak. A római katolikus egyházban reggel, délben, este imádságra hívó harang szól, több templomban Krisztus kereszthalálára emlékezve pénteken három órakor is. A protestáns egyházakban, tehát a református és az evangélikus egyházban a reggeli, déli, esti harangszóról a helyi lelkész, presbitérium dönt. A katolikus és a protestáns egyházakban az istentisztelet és a szentmise kezdetekor egyaránt harang jelez, ezt beharangozásnak hívjuk. Szokás helyenként előtte is harangozni egy, fél vagy negyed órával, ezt nevezik hívogatásnak. Régi és máig sok helyen meglévő szép szokás a halottakra való harangozás, amit Budapesten megtesznek minden temetőben. A fővárosban és a templomokban már kihalófélben van, de vidéken máig szól a lélekharang. Abból, hogy melyik harang hogyan, mikor és hányszor szólal meg, hány percig tart, a helyiek tudják, hogy férfi vagy nő volt-e az illető, bérmált vagy konfirmált, adott esetben még azt is, hogy milyen idős korában hunyt el. Harangszó köszöntötte a győztes csatából hazatért harcosokat, az egyházi és világi méltóságokat, figyelmeztetett a közeledő ellenségre vagy tűzvészre.
– Magyarországon mióta öntenek harangokat?
– Már a térítő papok idején elterjedtek. Az Árpád-korból vannak régészeti kutatások, melyek harangöntő tevékenységet feltételeznek. A török által megszállt területeken lényegében megszűnt ez a tevékenység. 1690-ben érkezett hazánkba egy osztrák harangöntő, Nuspickher János, ő volt a török kiűzése után az első budai harangöntő. Jelenleg egy harangöntöde, Gombos Miklós és fia műhelye működik Magyarországon, Őrbottyánban. A harangokra díszítéseket és feliratokat is szoktak önteni. Utóbbi az öntés körülményeit tisztázza, ki, mikor és hol készítette a harangot, illetve bibliai igét vagy egy-egy mondatot is öntöttek a szentek tiszteletére.
Néha olyan mondatokat, idézeteket lehet fellelni, amelyek az adott kor gondolkodását, eszméit világítják meg: például a háborúkban elhunytak nevét vagy a trianoni döntés miatt érzett fájdalmat. Gyász és öröm, emlékezés és büszkeség, hit és csüggedés jelenik meg a feliratokon.
