időjárás 1°C Taksony 2022. november 29.
logo

Vajon mit keres száztizenhét baba egy barokk kastélyban?

Bényei Adrienn
2021.06.12. 07:47
Vajon mit keres száztizenhét baba egy barokk kastélyban?

Guba Rózsa babakészítő népi iparművész kiállítására érkeztünk Bánhorvátiba. Az Upponyi-hegység lábánál található kis település hatalmas parkkal körülölelt barokk kastélya ad otthont június végéig 117 különleges babának. Az alkotó művészi babamakettjeit a ­Platthy-kastély eredeti barokk tereiben, korabeli bútorok és tárgyak közt állították ki. A három teremben, két toronyszobában és a folyosón kialakított látványtérben megtalálhatók a divattörténeti, történelmi és az euró­pai népviseletes, népszokásokat bemutató babamakettek, melyeket így, egyben még sosem állítottak ki.

Az épület mai helyén az 1500-as években már állt egy kúria. A jelenlegi kastélyt a Platthy család építtette a XVII. században, a kastélyparkot csak később alakították ki. A Szent György-vonalon fekvő kastély magántulajdonban van. Az ide látogatók kiállítások, zenés, színpadi előadások részesei is lehetnek, mesés belső terasza lehetőséget ad egy jó kávé, frissítő elfogyasztására. Ételkülönlegességekkel is várják a házigazdák az érdeklődőket.

Ebben a szép környezetben most a babák a főszereplők. Kis életképeket alkotva foglalnak helyet antik komódon, biedermeier asztalkán, teljes pompájukban ragyogva. Guba Rózsa maga készíti a babákat, kezdve az arcok szoborszerű negatívjának megfaragásától a fej, a test és a ruházat textilből való megformálásáig.

Guba Rózsa maga készíti a babákat
Fotó: Kurucz Árpád

A figurák és jelenetek alapját legtöbbször egy-egy korabeli festmény, dagerrotípia vagy fénykép adja, melyek magyarországi népi jelenetek esetében gyakran saját gyűjtésekből, helyi feldolgozásból származnak. Minden esetben igyekszik a korban leginkább hiteles forrásból elkészíteni babáit. A kastély termeiben szinte életre kelnek az ismert történelmi alakok: VIII. Henrik, Stuart Mária, Deák Ferenc. Albert Einstein és Chaplin jellegzetes figuráját is felfedezzük az egyik komódon. Megjelennek az európai országok viseletei, divattörténeti ruházatai, és Magyarország népviseletei, népszokásai is felidéződnek néhány jelenetben. A teknővájók életképe egy kihalt szakmának állít emléket.

Természetes anyagból készülnek, és a művész szerint aprólékos munkával érhető el, hogy az arcuk „éljen” Fotó: Kurucz Árpád

Guba Rózsa nem tudja megmondani, mikor kezdődött ez a szenvedély. Gyerekkorában nem vonzódott a babákhoz, inkább fúrt-faragott, bár ez a tevékenység most nagyon hasznos, mert mindent maga készít. – A textilek mindig érdekeltek, azokat gyűjtöttem, aztán ha úgy adódott, fel is használtam valamire. 1985-ben kaptam meg a népi iparművész címet, és akkoriban csak ezzel foglalkoztam – mesélte az alkotó.

A magyar tájegységekből talán szinte mindegyiket feldolgozta, és mivel az Alföldön született, ez meglátszik az életképeken is, hiszen azokat a saját szemével látta gyerekként. Ám az utóbbi években inkább a divattörténeti és történelmi viseletek, hagyományok foglalkoztatják. De mégis hogyan éri el, hogy más a XVI. századi hölgy arca, tekintete és más a parasztasszonyé?

Az utóbbi években inkább a divattörténeti és történelmi viseletek foglalkoztatják
Fotó: Kurucz Árpád

– A babák természetes anyagból készülnek. Aprólékos munkával érhető el, hogy az arc éljen: a szem mosolyogjon vagy éppen elkomoruljon a tekintet – avatott be a folyamatba Guba Rózsa. – Rengeteg idő a részletek kidolgozása. A legnehezebb megfogalmazni magamban, hogy mi az, amit szeretnék megalkotni. Azután jön az ötlet utáni kutatás. Az internet világában ez egyszerűbb, de régen egy szoknya ránca miatt akár kétszáz kilométert kellett utaznom, hogy pontosan hogyan is van az a valóságban. A kellékeket is magam készítem, gyűjtöm az alapanyagokat. Sok olyan természetes alapanyag van, amit az erdőből lehet beszerezni. A mohát, a gallyakat ott gyűjtöm. A textilt sokszor turkálókban keresem, ahol olyan régi anyagot is találok, amit máshol nem árulnak. Így találok olykor régi csipkét is.

A mohát, a gallyakat az erdőben gyűjti be
Fotó: Kurucz Árpád

Mivel ez egy lassú folyamat, tudni kell miniatűrben fejet faragni gipszből, melyre a textil és a fedőréteg, a francia zsorzsett kerül, és tudni kell ruhát varrni, festeni, és még sorolhatnánk. Guba Rózsa az alkotásaival bejárta a világot, és mint kiderült, nem oly könnyű kiválasztani a megfelelő helyszínt.

A magyar tájegységekből talán szinte mindegyiket feldolgozta
Fotó: Kurucz Árpád

– Amerikától Japánig, illetve Európa több országában jártunk már. Az alkalmas környezetet minden esetben mérlegeljük. Eddig szerencsénk volt, sikerült szép és érdekes bemutatóterekben megszervezni a kiállításokat. Vannak részmegjelenések is, főleg külföldön, ahol galériákban, többkiállítós rendezvényen kevesebb babával jelenünk meg. Az egész kollekciót nehezebb mozgatni, az itt, a ­Platthy-kastélyban látható mennyiség is két kisteherautóban fér el. Budapesten szervezünk egy állandó kiállítóteret, mert úgy gondolom, ott rentábilis lehet a nemzetközi turizmus jelenléte miatt is. Tárgyalásokat kezdtünk önkormányzatokkal, intézményekkel, de a bürokrácia malmai lassan őrölnek. Nem könnyű velük dűlőre jutni, a járvány pedig megállította az ilyen irányú előkészületeket – részletezte jövőbeli terveit Guba Rózsa.

A bánhorváti kastélyban 117 baba lakik június végéig
Fotó: Kurucz Árpád

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.