A Rubicon 2021/2-es különszáma – amely tulajdonképpen a folyóirat 2004/8–9-es számainak újraszerkesztett változata – a hatvanas évek hazai történelmével foglalkozik. A Magyarország és a Szovjetunió viszonyát bemutató, az ’56-os elítélteknek a társadalomba való visszailleszkedéséről szóló, vagy éppen a magyar beat hőskorát taglaló cikkek mellett az irodalmi élet kiemelkedő alakjairól szóló tanulmányokat is találunk benne. Ezek közül Standeisky Éva Illyés Gyula hármas tükörben című írását mutatjuk be alaposabban. A benne felvázolt első két porté úgy mutatja Illyést, ahogyan az MSZMP berkeiben, valamint a Belügyminisztériumban látták őt. A harmadik viszont Illyés önmagáról – pontosabban: az általa betöltött írói és és költői szerepről – vallott felfogása alapján készült.
’56-os szerepvállalása – különösen az 50-ben írott, de forradalom és szabadságharc ideje alatt megjelentetett Egy mondat a zsarnokságról című vers közreadása és hatása – miatt a hatalom évekig ellenségként kezelte Illyést.
1960-tól viszont ismét publikálhatott, versei, prózai alkotásai tehát napvilágot láthattak, három drámájának bemutatóját viszont nem engedélyezték – a darabokban érzékelt ideológiai „elhajlás” miatt. (Hogy a gyakorlatban mindez mit jelentett, azt az egyik szóban forgó alkotás, a Malom a Séden sorsa példázza: Illyés már ’58-ban elkészült vele, de csak ’63-ban jelent meg a Kortárs című folyóiratban, ’69-ben kötetben, s 1970 tavaszára jutott el végre odáig, hogy színpadon is bemutassák.)
Az író-költő külföldi útjai elé sem gördítettek akadályt, ám a nyilatkozat, amelyet ’63-as párizsi útja során adott a L’ Expressnek, a pártállam elevenjébe talált.

„Romániában van egy provincia, Erdély, amely évszázadokon át a magyar civilizáció és irodalom valódi szülőföldje volt. Ebben a provinciában nemrég zárták be az egyetlen magyar egyetemet, ami egy több mint kétmillió lélekből álló kisebbségnek volt szánva. A magyar írók és az egész magyar értelmiség helyzete nagyon kényelmetlen” – mutatott rá Illyés az 1964. január 9-én megjelent (s a Digitális Irodalmi Akadémia internetes oldalán ma is fellelhető) interjúban.