Mint írják, a Fővárosi Törvényszék patinás helyisége bíróságon játszódó filmekből, többek közt A tanú jeleneteiből és televíziós híradásokból lehet ismerős a közönségnek. Emblematikus tárgyalások, többek közt az 1956-osok pere, de nagy port kavaró és a közvéleményt foglalkoztató, elhíresült bűntények – például Magda Marinko, a viszkis rabló, a „Fekete sereg”, a Teréz körúti robbantó vagy a terrorizmussal vádolt F. Hassan ügye – tárgyalásának helyszíne is az esküdtszéki terem.
A közleményben idézik Bank Tamás színházigazgató gondolatait:
Dr. Tatár-Kis Péternek, a Fővárosi Törvényszék elnökének engedélyével nagyszabású sajtóeseményt tarthattunk ezen a helyszínen a 2020-as színházi bemutatónk előtt. Azóta feltett szándékom volt előadást játszani ebben a történelmi jelentőségű tárgyalóteremben. Nemcsak a darab témája, de a művészet is illik ebbe a műemléki épületbe.
Élő művészi előadást ez idáig nem tartottak még Magyarország egyetlen igazságügyi épületében sem, a Játékszín produkciója lesz az első.
Agatha Christie A vád tanúja című krimije a világ egyik leghíresebb bűnügyi története: Leonard Vole-t egy gazdag asszony meggyilkolásával gyanúsítják – a színházi közönség a vádemelést követő eseményeket kísérheti figyelemmel a tárgyaláson át egészen az ítélethozatalig. Vole lehengerlő magabiztossággal áll az eljárás elé, de nem ez az egyetlen nehezítő körülmény a néző számára, a megérzéseket számos szerzői csavar befolyásolja.
Az október 17-i előadás (melyre már minden jegy elkelt) egyik különlegessége, hogy öt néző az esküdtek helyén foglalhat helyet a „tárgyaláson” – ők vitték el a kiemelt árú jegyeket –, összességében pedig 105 fő vehet részt a közönség soraiban, derül ki a közleményből.
A premier előtt Simon Kornél rendező elmondta: – Voltaképpen a film tárgyalótermi jeleneteibe szerettem bele. Hozzátette, hogy fantasztikus alapanyagnak tartja a szövegkönyvet. Kern András a legfajsúlyosabb szerepben – mint védőügyvéd – debütált a Játékszínben. Sir Wilfrid Robarts az összes jelenetben színpadon van, és a szövegkönyv csaknem minden oldalán szánt neki mondanivalót a szerző, ami sok esetben nagyon pontos jogi okfejtést takar, mindez pedig hatalmas színészi feladat – áll a közleményben.
A főbb szerepekben Lévay Viktória, Kocsis Dénes és Szerednyey Béla lép színpadra, a további karaktereket Bacsa Ildikó, Vadász Gábor, Jakab Csaba, Kerekes József, Zsurzs Kati, Barabás-Kiss Zoltán, Szirtes Balázs, Oláh Béla, Schmidt Sára, Petyi János és Várnai Péter játssza. A produkció díszlettervezője Bátonyi György, jelmeztervezője Papp Janó, a dramaturg Lőkös Ildikó.
Borítókép: Jelenet az előadásból. Fotó: Juhász G. Tamás