Az államtitkár megköszönte a képeskönyv szerkesztőinek, íróinak és fotósainak munkáját. Elmondta, hogy az elmúlt közel tizenkét év nemzetpolitikájára visszanézve büszkék lehetünk az elért sikerekre: a nemzetpolitikai intézkedések sora kezdődött a kettős állampolgárságról, vagyis az egyszerűsített honosításáról szóló törvény elfogadásával, a nemzeti összetartozás napja kijelölésével és a határon túli magyarok szavazati jogának biztosításával. Mind olyan szimbolikus jogszabályok születtek 2014-ig, amelyek megalapozták az azóta is működő nemzetpolitikát. 2014 és 2021 között pedig az erre épülő nemzetpolitika célja volt a magyar közösségek identitásának megőrzése, a magyar emberek és családok gazdasági megerősítése a Kárpát-medencében. Potápi Árpád János elmondta:
ugyancsak cél volt az elvándorlás csökkentése, valamint az, hogy minél több magyar gyermek szülessen, így a következő időszakban egy számában is gyarapodó magyarság alakulhat ki a Kárpát-medencében.
Kiemelte, hogy mindezt a határon túli magyar civil és egyházi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok bevonásával hajtották végre, vagyis a siker nem csupán a kormány, hanem a magyarság közös sikere. Elmondta, hogy idetartozik a különböző nemzetpolitikai programok elindítása is, amelyek ezekre a pillérekre épültek. Ilyen a Határtalanul! program, amelynek keretében félmillió diák jutott el a határon túli magyarlakta területekre, illetve a Körösi Csoma Sándor-program, a Petőfi Sándor-ösztöndíjprogram és a Mikes Kelemen-program – sorolta. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy mindez megerősítette a magyarság összetartozás-érzését és élményét. – Erre annál is inkább szükség volt, mert 2004. december 5-én az a „nemzetáruló baloldal”, amely újra hatalomra akar jutni, a magyart a magyar ellen uszította – mondta Potápi Árpád János. Arról is szólt, hogy
a Magyarság Háza egy nemzetpolitikai rendszer része, amelybe beletartozik a Bethlen Gábor Alap és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet is.
Végül úgy vélekedett, hogy ha a magyar politikai intézményrendszer nem erős a Kárpát-medencében, a többi intézmény is elsorvad. Ezért kezdeményezték a politikai erők összefogását Erdélyben, Horvátországban, Felvidéken, Kárpátalján, Szlovéniában, Muravidéken és Vajdaságban is.