– Azt hiszem, joggal mondjuk, hogy az ünnepre készülni kell, hogy a nagy dolgokra, nagy titkokra rá kell hangolódni – fogalmazott a karácsonnyal kapcsolatban Martos Levente Balázs, hozzáfűzve:
a Messiás születését sokáig várta a zsidó nép, de amikor eljött, az egyszerűek figyeltek fel rá, megdöbbentő újdonságként lépett be az életükbe.
– Mi is tesszük az ünnep megszokott tennivalóit, de közben felébresztjük a szívünket, és arra várunk, hogy ma új módon találjon ránk „a magasságból felkelő”. Talán mondhatnánk, hogy olyanok vagyunk, mint a mesebeli hős, aki vigyázza az aranyalmafa termését: nehogy valaki ellopja tőle – folytatta gondolatmenetét a rektor atya, aki 2014-től a Pápai Biblikus Bizottság tagja.
– A 2014–2019-es ciklusban a Biblia emberképén dolgoztunk, ehhez készítettünk tematikus írásokat, amelyek végül egyetlen dokumentumban meg is jelentek – árulta el a bizottság munkájáról, majd megjegyezte: az újabb ötéves ciklus 2020 és 2025 között tart, s egy hasonló dokumentum megírása a célja, ezúttal a szenvedés és betegség témakörében.
– Be kell vallanom, hogy a tudományos kutatás most kissé háttérbe szorul. Félek is, hogy sok unalmas órát tartok, pedig ezt nagyon nem szeretném – vallotta be Martos Levente Balázs, majd áttért a papnevelde életére.
– A mi szemináriumunk sajátossága, hogy Budapest belvárosában van, és egy nagy múltú templom a közvetlen szomszédja, szinte része, a Kisboldogasszony Egyetemi Templom. Az én lelkipásztori igyekezetem főleg ehhez a templomhoz kapcsolódik, az itteni hívekre igyekszem figyelni elsősorban, de néha megtalálnak más feladatok is – így az atya, s felevenítette a Ferenc pápával történt találkozását.
– Jó volt azt látni, hogy a pápát segítő munkatársak nagyon nagy tisztelettel, de egyben nagyon természetes szeretettel veszik körül. Belül arra törekedtem, hogy én is így lehessek mellette. Ferenc pápa korán reggel, szinte hajnalban indult Rómából, de amikor reggel 8 előtt leszállt Budapesten a gépről, egy kissé ő is olyan volt, mint a mosolygós napsugár. Nagy élmény volt vele együtt a városba utazni, egy félórát útközben beszélgetni a papság, a lelkipásztorkodás, illetve a magyar kultúra néhány kérdéséről.
Kétszer is elismételte, hogy szerinte a jó papnak úgy kell cselekednie, mint ahogy Isten teszi: közel jön, gyengéd és együttérző.
A teljes interjú itt olvasható.
Borítókép: Martos Levente Balázs (Forrás: Olvasat)
