időjárás 15°C Ivó, Milán 2022. május 19.
logo
Kék róka, avagy amikor a férfiak még vigyáztak egy nő tisztességére

A női mosoly ellenállhatatlan varázsa

Csejk Miklós
2022.01.26. 06:30 2022.01.27. 09:44
A női mosoly ellenállhatatlan varázsa

Herczeg Ferenc, aki nemcsak színdarabok írójaként, de prózái révén is a legnépszerűbb magyar szerzők egyike, Kék róka című darabjában arról lamentál, hogy egy nő tisztessége mindennél fontosabb egy férfi számára. Pacskovszky József rendezése kifinomult filmes eszköztárral mutatja be egy szenvedélyes szerelem történetét csodálatos magyar tájakon.

Nehéz sokszor eldönteni az életben, főleg ha szerelmi ügyekről van szó, hogy ami történik, az dráma vagy vígjáték. Az esetek többségében ez nézőpont kérdése. Herczeg Ferenc azok közé a szerzők közé tartozik, akik nagyon sokat tudnak a férfiúi és női gondolkodásról. És ilyen esetekben tényleg a nézőpont határozza meg a hangulatot. A Kék róka című műve arról szól, hogyan látja ugyanazt az élethelyzetet a két nem. Mind a drámai helyzetek, mind a vígjátéki szituációk abból adódnak, hogy igencsak különbözően gondolkodnak ugyanazokról a dolgokról. Ha némi félreértés miatt egy férfi úgy érzi, hogy veszélybe kerülhet egy nő tisztessége, akkor bár jelzi a nőnek, hogy nincsenek teljesen rendben körötte a dolgok, de mégis megtesz mindent, hogy megvédje egy nő tisztességét. Egy nő viszont szereti kétségek között hagyni a férfit, mert tudja jól, hogy a kétségek között vergődő férfi szenvedélye napról napra csak nő.

Pacskovszky József filmje a 30-as évek Magyarországába vezet, egy olyan időszakot mutat be, amikor a polgári világban még vigyáztak arra, hogy egy nő tisztessége megmaradjon. 

Akkor is fontos volt, ha jogosan, de akkor is, ha jogtalanul merült fel némi tisztességtelenség. A film nézése közben a néző mélyen elgondolkozhat azon, hogy mennyire könnyű, felszínes és erkölcstelen lett a korunk. Manapság ugyanis a férfiak kicsit sem törődnek egy nő tisztességének a megvédésével, de még a nőknek se fontos sokszor, hogy mit gondolnak róluk. 

Pedig ennél nincsen fontosabb. Pacskovszky alkotása nemcsak azért figyelemre méltó, mert egy olyan színes polgári világot mutat be a televízió nézőinek, amelyben jó volt élni, amelyben a férfi és a nő közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten alapult, hanem egy olyan világot is, amelyben pontosan tudta egy férfi, hogyan kell udvarolni egy nőnek.

Ám a Kék róka mostani filmes feldolgozása annyiban korunk szellemiségét is megidézi, hogy finoman lavíroznak az alkotók a szituációk drámaisága és komédiája között. 

Mert nincs annál drámaibb élethelyzet, mint amikor egy nő házassága után találja meg élete legnagyobb szerelmét egy másik férfi személyében. Viszont ha egy házasság nem a tomboló szenvedélyre épül, akkor valószínű a férj se tud maradéktalanul boldog lenni. A Kék róka érdekessége, hogy a darabban minden férfi azon dolgozik, hogy a főszereplő nő, Cecília, boldog legyen, ez pedig inkább a vígjáték felé tereli a cselekményt.

Zsigmond Emőke játékában nemcsak bemutatja egy nő érzékenységét, szenvedélyes pillanatait, hanem megmutatja, mennyire fontos az, hogy okosan irányítsa saját életének hajóját egy nő.

 A filmben Száraz Dénes alakítja a férfit, akit Cecília igazán szeret. Az alkotók jó érzékkel választották ki a két főszereplőt, mert minden közös jelenetükben vibrál körülöttük a levegő. Szenvedélyes szerelmük épp annyira hiteles, mint azt a nézők az igazán jelentős és emlékezetes romantikus filmek esetében megszokták. Látjuk, érezzük: ez a két ember arra született, hogy együtt éljék le az életüket. Gózon Francisco kamerája széppé varázsolja őket, beleértve a világot, amelyben élnek.

Herczeg Ferenc műve tehát nemcsak azért különleges, mert minden szereplő azon munkálkodik benne, hogy megóvja a női tisztességet, hanem azért is, mert a férj is azt szeretné, hogy felesége boldog legyen (bár tudja, nem vele lesz boldog), és a barát is azon munkálkodik, hogy boldoggá tegye a nőt, bár ő még nem igazán jött rá, mi annak a módja. Ez a mű arról szól, hogy egy igazi nő pontosan tudja, mi teszi őt boldoggá. És az a szép benne, hogy a nézők láthatják, volt egy olyan kor, amikor még rend volt a világban, és minden (előbb vagy utóbb) a helyére került.

 Egy nő ugyanis akkor a legszebb, ha mosolyog.

Borítókép: Zsigmond Emőke Cecília szerepében (Forrás: Megafilm)