Az Uránia Nemzeti Filmszínház jubileumokkal tarkított évet zárt

125 éve épült a Rákóczi úti palota, amely öt évvel később – akkor már mai nevén – a magyar filmgyártás bölcsője lett. A 2021-ben kettős évfordulót ünneplő Uránia a mozikra sok megpróbáltatást hozó Covid-pandémia közepette is hű maradt filmtörténeti küldetéséhez. Egyedi programok sokaságával – 6 filmfesztivállal, száznál is több egyedi vetítéssel és online programokkal – közvetítette a magyar és az európai filmértékeket, de szokás szerint nyitott maradt a társművészetek felé is, hiszen az év folyamán 23 koncertnek adott otthont, ősz óta pedig újból élőben közvetíti a Metropolitan Opera és a Bolsoj Balett utánozhatatlan előadásait. Az esztendő rendkívüli eredménye, hogy megjelent a mozi történetét feldolgozó, régen várt tanulmánykötet, amellyel a filmszínház nemcsak múltjának szereplői előtt tiszteleg, de már egy újabb évfordulóra is készül: tavasszal lesz húsz éve, hogy az intézmény a Nemzeti Filmszínház rangjára emelkedett.

Fotó: Oravecz Istvan

A mozi közösségi élmény, ebben az Urániában szentül hiszünk

 – írta egy tavaly év eleji közleményében az Uránia, amikor még nem látszott, mikor oldhatók fel a 2020 novembere óta tartó korlátozások, mikor fogadhat újra nézőket a patinás intézmény, amely hagyományosan százezer feletti látogatót fogad évente. A várva várt nyitásra végül csak májusban kerülhetett sor, de az Urániában az év első fele így is mozgalmasan telt. Az érdeklődők a mozi streamingcsatornáján találkozhattak ritkán látható filmkincsekkel, köztük a Látótér sorozatban vetített alkotóportrékkal, az Összhang sorozat felirattal akadálymentesített filmjeivel és a Színház Tele Vízióval szériában a romániai színjátszás néhány legendás előadásával. A magyar film 120. születésnapját is online ünnepelte a mozi: A táncz 1901-es urániabeli bemutatójára emlékezve április 30-án klasszikus magyar rövid- és ismeretterjesztő filmek segítették a múltidézést. Erre az alkalomra időzítve, többéves munka eredményeként jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című, gazdagon illusztrált, többszerzős monográfia, amely a mozi, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio Kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot. 

A május 7-i óvatos nyitás után a műsorrendi vetítések mellé hamarosan felsorakoztak az egyedi bemutatók.

A mintegy 130 rendhagyó mozielőadás mintegy fele filmhetek és filmfesztiválok részeként valósult meg.

Az Uránia ismét kiemelt helyszíne volt a budapesti klasszikusfilm-maratonnak, a frankofón filmnapoknak és az Anilogue nemzetközi animációs filmfesztiválnak, és egyedüli helyszínként vett részt a különleges filmválogatással jelentkező román filmhét, szlovák filmnapok, valamint az ismét rekord nézőszámokat hozó spanyol filmhét megrendezésében. A világ filmművészetét ezeken a rendezvényeken olyan vendégek képviselték, mint Tony Gatlif, a Tom Medina című film rendezője (frankofón filmnapok) és Israel Elejalde, a Párhuzamos anyák című Almodóvar-film férfi főszereplője (spanyol filmhét). Tomas Zietek, a Nem hagytak nyomokat című Oscar-nevezett lengyel film sztárja pedig az európai moziéjszaka vendégeként látogatott el a filmszínházba.

Az egyedi vetítések sorát gyarapította Az ember földje? című környezettudatos filmsorozat nyolc alkalma, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz és az Egy a természettel világkiállításhoz kapcsolódó filmbemutatók, valamint a Madách nemzetközi színházi találkozó részeként tartott vetítések – utóbbiak vendége a világhírű orosz színházrendező, Anatolij Vasziljev volt. 

A magyar film kiválóságai is számos alkalommal megfordultak az Urániában.

 Díszbemutatókon fogadta a filmszínház többek között A bereki ember, az Éden, a Kittenberger – Az utolsó vadászat, a Magyar passió, a Spirál, a Szent Ignác útja és a Vadlovak című filmek alkotóit, a színészek közül például Bodrogi Gyulát, Eperjes Károlyt és Pokorny Liát. De a nagyközönség is találkozhatott meghívott alkotókkal: Enyedi Ildikót, A feleségem története rendezőjét és Závada Pált, a Természetes fény alapjául szolgáló regény íróját közönségtalálkozókon kérdezhettük, az Esős vasárnap sztárjai – Béres Ilona, Halász Judit, Tordai Teri és Mécs Károly – pedig a filmmaraton vendégei voltak.

Az Uránia hagyományosan a magyar filmek kiemelt vetítőhelye. 2021-ben országosan a szokásosnál is több magyar film debütált mozivásznon.

A Nemzeti Filmszínház műsorán májustól 136 egészestés filmcím szerepelt, melyek közül minden negyedik volt magyar. A vetítési alkalmak bő egy harmadát szentelték magyar alkotásoknak, és a jegyet váltó több mint 24 ezer néző egy harmada is magyar filmeket tüntetett ki figyelmével. 

Szokás szerint nagy hangsúlyt kaptak a programban a képzőművészeti tárgyú filmek, köztük a Moholy-Nagy László munkásságát bemutató Az új Bauhaus, valamint az egyéb társművészeti tartalmak, mint a New York-i Metropolitan Opera és a moszkvai Bolsoj Balett közkedvelt előadásai, amelyek ősszel, egy évad kihagyás után visszatértek a mozivászonra. A korábbinál is nagyobb szerep jutott az élő zenei programoknak. Az Uránia az év folyamán két rendkívüli koncertsorozatot valósított meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A Zenei példaképek Beethoventől Kallós Zoltánig sorozatban Bognár Szilvia, Herczku Ágnes és Szalóki Ági énekesek, a mesemondó Berecz András és három fia, továbbá Szelevényi Ákos jazz-zenész, Szabó Ildikó csellóművész, valamint Lajkó István, Palojtay János és Szőcs Kristóf zongoraművészek léptek színpadra. A Crossover Uránia című, műfaji határokon átívelő széria tizenkét koncertjén pedig olyan előadókat hallgathatott a közönség, mint a Babcsán Projekt, a Barabás Lőrinc Quartet, a Carbonfools, Juhász Réka, Kővári Eszter Sára, a Mordái, a Sauropoda, Szarka Tamás, Szilágyi Enikő, a Tulpa, a Zoord és a Zűrös Banda. Nagy érdeklődés mellett zajlottak a spanyol–magyar irodalmi találkozásokra lehetőséget teremtő Dialogos sorozat őszi alkalmai is, amelyeken Irene Solá Szabó T. Annával, Bernardo Atxaga pedig Darvasi Lászlóval beszélgetett.

A 2021-es csonka, pandémiás év javuló őszi tendenciáinak köszönhetően a mozi az évet 36 ezer látogatóval és további csaknem négyezer online nézővel zárta, és bizakodva néz a 2022-as esztendő elé, amely nemzeti filmszínházi létének 20. éve lesz. Az év bejelentés előtt álló programújdonságai között szerepel a színházi közvetítések új, régen várt évada, valamint az Itáliai utazás sorozat februárban induló folytatása.

Borítókép: Az Uránia díszterme (Fotó: Oravecz István)