Rákay Philip alaposan helyretette Schilling Árpádot

„Készül már a film Petőfiékről, Hadik András huszárairól, az Aranybullát kiadó II. András koráról, a rendszerváltoztatás idején lezajlott taxisblokádról, s a magyar történelem megannyi érdekes, feldogozásra váró alakjáról, epizódjáról. S ha április 3-án a magyarok jó része újra a patrióta normalitás mellett teszi le a voksát a »nyílt társadalom« életellenes abnormalitásával szemben, akkor ez a folyamat bizony nem szakad meg” – üzente Rákay Philip Schilling Árpád baloldali rendezőnek, aki támadta és gyalázta a Most vagy soha! című, nemrég bejelentett történelmi filmprojektet. A nyilvános csörtében egyéb erős mondatok is elhangzottak.

Schilling Árpád mérget venne arra, hogy a Most vagy soha! című film fércmű lesz, mely hamar kihull az idő rostáján. Az ultraliberális rendező szerint 

ebből a pénzből legalább tíz normál [sic!] költségvetésű magyar film készülhetne el. Tíz magyar rendező, író, operatőr, látványtervező, vágó [alkotói csapat] sokszínű munkája helyett készül el ez az egyetlen gigafilm, amely majd pontosan ott végzi majd, ahol hasonló indíttatású elődei – a Hídember vagy a Sorstalanság – a kultúrtörténet nagy süllyesztőjében

Ehhez hasonló stílusban még hosszan támadta a nagyszabású történelmi filmprojektet és Rákay Philip személyét. Az érintett nem hagyta szó nélkül a vádakat, és A színpadra vizelés liberális esztétikájáról és a valódi katarzisról című, hosszú nyílt levélben kontrázott a jelenleg Franciaországban élő rendezőnek. Rákay szórakoztatónak tartja Schilling jóslatát, miszerint fércmű lesz a film, miközben még egy percet sem forgattak le belőle. Szerinte nem az ő produceri alkalmassága vagy épp alkalmatlansága a tét ebben a méltatlan diskurzusban, ezért nem is tér ki arra, hogy harmincéves pályafutása alatt hány tucat tévéműsort talált ki – köztük milliós nézettségű szórakoztató show-műsorokat –, s nem részletezi azt sem, hány száz résznyi kulturális és történelmi sorozat fűződik a nevéhez. Rákay szerint Schillinget egészen másvalami zavarja. 

„Köztudott, hogy minden, valamire való kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust. Megérkeztünk, Schilling. Éppen az ilyesmit nem bírjátok ti, haladárok, s éppen ezért fasisztázol – vállalhatatlanul ócska módon – már az első mondatodban. 

Mert a hozzád hasonló, kibillent lelkek számára minden, ami magyar, minden, ami a nemzeti érzületről, páratlanul színes történelmünkről szól, s mindaz, ami katartikusan felemelő, ami az előttünk itt járt nemzedékek nagyszerűségét ünnepli, az bántóan fájó, s kizárólag mucsaiság lehet csak, giccses árvalányhajazás…

 – írta Rákay Philip. 

A Most vagy soha! producere szerint Schillingék elhitették egymással, hogy világhírű zsenik, most pedig „megsértődve a világra, önkéntes száműzetésetekben – ott Franciaország külsőn – deliráltok a magyar demokrácia haláláról, bárkit következmények nélkül bugrisoztok, náciztok infernális stílusban”. Rákay szerint nem az ő sértődöttségük a lényeg, hanem az, hogy

készül már a film Petőfiékről, Hadik András huszárairól, az Aranybullát kiadó II. András koráról, a rendszeváltoztatás idején lezajlott taxisblokádról, s a magyar történelem megannyi érdekes, feldolgozásra váró alakjáról, epizódjáról. S ha április 3-án a magyarok jó része újra a patrióta normalitás mellett teszi le a voksát, a »nyílt társadalom« életellenes abnormalitásával szemben, akkor ez a folyamat bizony nem szakad meg. Kívánom, hogy még sokáig élvezzétek Franciaországot, Schilling!

Borítókép: Rákay Philip portréja (Forrás: Facebook)