Az ünnepi hangverseny január 30-án 19 órától veszi kezdetét. Az est házigazdája Tóth Endre zenetörténész, a műsorvezetők pedig Szabó Péter és Németh László lesznek, fellép Szabóki Tünde Liszt-díjas énekművész, Szabó Ildikó Junior Prima-díjas gordonkaművész, Balog József Liszt- és Lajtha-díjas zongoraművész, a Szent Efrém Férfikar Bubnó Tamás Liszt-díjas karnagy vezetésével, valamint Havay Viktória (ének), Hetényi Milán (furulya, kaval, ének) és Illés Gábor (koboz).
A műsor Szabó Csaba életművéből válogat, elhangzanak dalok szoprán hangra és zongorára, a Szonatina – Looking back gordonkára és zongorára, illetve szólózongoraművek. A Csángómagyar daloskönyvből népdalok, hangszeres darabok is hallhatók lesznek, ugyanakkor szerepelnek a programban többszólamú református zsoltárok, férfikarra komponált kórusművek is az Erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című gyűjteményből.
Szabó Csaba 1936. április 19-én született az erdélyi Maros-Torda megyében, Ákosfalván. Tanulmányait a Marosvásárhelyi Zenei Szakiskolában kezdte, zeneszerzői diplomáját a kolozsvári G. Dima Zeneakadémián szerezte meg. A Marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestereként indult pályája. 1963-tól 1987-ig volt a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára, ahol zeneelméletet, zenetörténetet tanított. 1978-ban az Öt Dal Dsida Jenő verseire, szoprán hangra és zenekarra című darabjával elnyerte a Romániai Zeneszerzők Szövetségének díját. 1979-tól 1986-ig a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége marosvásárhelyi tagozatának vezetője volt. 1990-ben Csángómagyar daloskönyv címmel jelent meg csángó népzenei lejegyzése Seres András néprajzossal, valamint Szervátiusz Tibor rajzaival. 1988-ban költözött Magyarországra, ahol a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola tanáraként működött. 1999-ben Erdélyi magyar harmóniás énekek a XVIII. századból című tudományos munkája Aranydíjat kapott a Magyar Művészeti Akadémia milleneumi alkotóművészeti pályázatán. Zeneszerzői és tudományos tevékenységének vezérfonalát a szülőföldjéről hozott népzenei és zenetörténeti hagyomány jelentette. Közíróként zenekritikát, recenziókat, népszerűsítő zenetudományi cikkeket közölt folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. Előadásokat tartott Romániában, Magyarországon, az USA-ban, Franciaországban. 2003. május 23-án hunyt el.
Borítókép: A Szent Efrém Férfikar (Fotó: Kultúrpart)
