A Te Deum, a Téged, Isten, dicsérünk… kezdetű himnusz az egyház legrégibb, egyben legszebb magasztaló hálaadó éneke. A IV. században keletkezett, sőt egyes részei, elemei még korábbra, a vértanúk korába vezethetők vissza. A Te Deumot őseink gyakrabban énekelték, mint manapság szokásos, és magyarul.
A Hagyományok Háza közleményében a következő sorokkal írta le a programot:
Az Újév-köszöntő alkalmat kínál arra, hogy megtöltsük lelkünket a régi magyarok ránk hagyott kincseivel, s így lélekben összefogódzva legyőzzük az előttünk álló nehézségeket az új évben is. Az évkezdést is valamiféle vízválasztóként éli meg az ember, fontosnak gondolja a Mindenható segítségét kérni. És persze, segíthet a megújulásban mindaz, amit ebbe a műsorba a paraszti hagyományokból besűrítettek a szervezők, a moldvai »urálástól« a dunántúli regölésig. A műsorban immár hagyományosan közreműködnek a Magyar Állami Népi Együttes és a Fölszállott a páva televíziós seregszemle válogatott résztvevői, és a néphagyomány éltetői, hordozói is szerte a Kárpát-medencéből.
Évek óta megrendezi a Hagyományok Háza az újévi gálaműsorát. Ennek kialakulásáról, a program felépítéséről kérdeztük a szerkesztőt, Kelemen László Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőt, folkloristát.
– Hét évvel ezelőtt én magam kezdtem el ezt a programot, látván azt, hogy sokféle újévköszöntőt tartanak, csak a hagyományos, népi kultúrát nem reprezentálja semmi – mondta Kelemen László. – Nekünk pedig ez a legnagyobb kincsünk, és bőséggel találunk olyan köszöntőket, amelyek a karácsonyhoz, az újévhez kapcsolódnak. Éneket, táncot, a regöléstől kezdve egészen a farsangig, amit egy nagy, reprezentatív újévköszöntő műsorral fel lehet vonultatni. Kezdettől Áder János köztársasági elnök vállalta a fővédnökséget. Az elsőt én szerkesztettem, annak a Kárpát-medencei egység volt az alapja, a teljes Kárpát-medencéből köszöntöttük több nyelven az újévet. Aztán sorra szerkesztették, többek között Pál István Szalonna, Sebő Ferenc, Agócs Gergely, Pávai István, így hetedszer most megint én – avatott be a kezdetekbe a szerkesztő. – Számomra furcsa, hogy a Te Deum – ami egy ősi keresztény hálaadó ének – a köztudatból szinte kiesett. Ugyanakkor a történelemben számos olyan példa van, amikor egy csata után vagy járvány idején elénekelték. A reformátusok nem éneklik, a katolikusok pedig csak a legnagyobb ünnepekkor. Így azt gondoltam, hogy illő lenne, ha ennek a műsornak a végén felcsendülne a Te Deum. A műsor elején a nagy sötétségben a virrasztással kezdünk, a marosmagyarói férfiak jönnek el hozzánk, bemutatják nekünk, ők hogyan virrasztanak. Innen a világosságig tart a folyamat, amit megpróbáltam összeszerkeszteni a kétórás műsorban. Lesz tánc is természetesen, hiszen tánc nélkül ez az időszak elképzelhetetlen a hagyományos kultúrában, a Kárpát-medencében. Az én fiatalkoromban például, a kalotaszegi Mérában a zenészek egy fizetségért álltak be a teljes időszakra, minden nap bált muzsikálni, nagykarácsonytól kiskarácsonyig – ez a vízkereszt népi neve. Az ünnep hozza magával a mulatozást, táncot, ráadásul ez az időszak, amikor a Jánosoknak, Istvánoknak névnapja van. Ezek a nevek gyakoriak voltak a hagyományos társadalomban, így köszöntésük is része volt ennek az ünnepkörnek. A magyarfülpösi gyerekek például, akik az ottani szórványkollégiumból, Ady István református lelkipásztor fészekaljából jönnek Budapestre, egy István-köszöntőt adnak elő az Üver zenekar és Kásler Magdi közreműködésével. Remélem, hogy a pandémia végét járjuk, és remélem, a műsor hozzájárul ahhoz, hogy lelkileg megerősödjünk és a 2022-es évet jól, sikeresen, és egészségben éljük meg – mondta Kelemen László.
