– Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitalizáló központjára elköltött közel tízmilliárd forint alkalmassá teszi az intézményt arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz, így az eddig kevésbé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világon – hangsúlyozta Gulyás Gergely, hozzátéve: a projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba.
Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a jelentésekből az derült ki, hogy nemcsak jó könyvtárost, de jó menedzsert is kell keresni a nemzeti könyvtár élére, akit Rózsa Dávid személyében talált meg. A főigazgatót méltatva elmondta, hogy az intézmény nyolcvan különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják. Mint rámutatott, ez a folyamat akkor válik sikeressé, ha az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen elérhetővé válik. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani.
– A kormány 2016-os döntése értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer részeként európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtunk kialakítani – emelte ki Rózsa Dávid főigazgató. Elmondása szerint a modern központban klimatizált teret alakítottak ki, kidolgozták a szükséges hardveres és szoftveres környezetet. Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum – Magyar Régizenei Központ és az OSZK között született együttműködés kapcsán megjegyezte: az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a hazánkban fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.
Az átadás után tartott sajtóbejáráson betekintést nyerhettünk a korszerű eszközpark működésébe. Kukár Barnabás Manó, a központ vezetője elmondta, hogy kétféle digitalizálás valósul meg: egyrészt tömeges, üzemszerű digitalizálás, másrészt manufakturális, amely a nagyobb állományvédelmi körültekintést igénylő dokumentumokat érinti. A gépek közül az egyik legkülönlegesebb a ma még ritkaságnak számító vákuumos robotszkenner, amely óránként tízezer oldalt képes feldolgozni. De a harminc szakembert foglalkoztató központban a könyveken, térképeken, középkori kódexeken kívül régi kották, hangfelvételek, mozgóképek digitalizálására is van lehetőség.
Borítókép: Szkennelés az OSZK-ban (Fotó: Teknős Miklós)
