Az Árpádok korát és örökségét bemutató egyedülálló kiállítás a tárlatnak otthont adó székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével jött létre.
A kiállítás az Árpád-ház program részeként megvalósuló, az Aranybulla születésének 800. évfordulója alkalmából meghirdetett 2022-es emlékév legjelentősebb eseménye, ezzel együtt pedig minden idők legnagyobb, Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlata, ahol a legendák visszatérnek.Makoldi Miklós a kiállítás történetével kapcsolatban elmondta, hogy Trianon után, a két világháború között folyt az Árpád-ház kutatása, a magyar identitás keresése.
1939-ben tervezték ezt a kiállítást, de a II. világháború kitörése miatt nem tudták megrendezni. A háború után háttérbe került a kutatás. 2013-ban a kormány elindította az Árpád-ház programot, ami 2038-ig tart.
Ennek részeként valósul meg ez a tárlat is, amelynek otthonául Székesfehérvár régi, történelmi hangulatú ciszterci rendháza, a programban teljesen megújult, 17 termes Szent István Király Múzeum központi épülete szolgál. Két éve kezdték el a több mint 250 éves kolostor épületének felújítását és átalakítását. A megújult helyszín mára XXI. századi múzeumi térré alakult, hogy a modern elvárásoknak megfelelően várhassa a látogatókat. Makoldi Miklós kérdésünkre válaszolva elmondta, mit láthatunk majd a kiállításon.
– Azt a négyszáz évet mutatja be, ami a magyar honfoglalástól 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig tartott – fogalmazott a kurátor.
– A magyar honfoglalást, a hatalom megszilárdítását és a magyar királyság első háromszáz évét, amely során Szent István felvette és államvallássá tette a kereszténységet. Ez a dinasztia adta a világon a legtöbb szentet egy családból.
A gyűjteményben többek között megtalálhatók a magyar uralkodók személyes tárgyai, valamint a szentekhez kötődő vallási kincsek is – mondta. Az Árpád-kort és fennmaradt örökségét olyan átfogóan bemutatni, ahogy azt a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítás teszi, kizárólag nemzetközi együttműködéssel lehetséges, hiszen az idők során a világ sok tájára elkerültek történelmi ereklyéink.
A Kárpát-medencén kívülről, a szélrózsa minden irányából érkeznek bemutatandó tárgyi emlékek, többek között a párizsi Beaux-Artsból, a zürichi Schweizerisches Nationalmuseumból. Itt lesz például a tatárok cselekedeteit bemutató eredeti Julianus-levél, amiben Batu kán közeledtéről tudósít. Ezt a levelet a Vatikánban őrzik. A kiállítás több mint hétszáz felbecsülhetetlen értékű Árpád-kori ereklyét és leletet vonultat fel összesen tíz országból.
A nyitónap programjáról megtudtuk, hogy 10 órakor lesz egy protokoll megnyitó, amit Kásler Miklós miniszter tart. 12 órakor a kölcsönző intézményeknek lesz egy szakmai megnyitó. 14 órakor pedig a nagyközönség előtt tárulnak fel a kapuk. Az érkezőket királyi óriásbábok fogadják: a Magyar Szent Család mellett Szent László, Könyves Kálmán és II. András óriásbábja sorakozik fel az épület előtt. A kiállítás látogatóit 14 órakor Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és Cser-Palkovics András polgármester köszönti, majd a Vox Mirabilis Kamarakórus veszi birtokba a színpadot. A Fő utcai múzeumépület előtt kulturális programok sora is várja az érdeklődőket. Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult körtáncok voltak, az Árpádok korára is ezek voltak jellemzők. Fél háromtól ezekből ad ízelítőt a Sub Rosa régizenei együttes. A középkori vitézek életébe is bepillanthatnak az érdeklődők 18 órától: a múzeum épülete előtt az I. András Király Lovagrend tart látványos bemutatót. Majd a Kákics zenekar az Alba Regia Táncegyüttes senior csoportja segítségével a moldvai táncok világába vezeti be a közönséget, akik maguk is csatlakozhatnak ezekhez a körtáncokhoz. Sötétedés után az Aserdus Tűzzsonglőr Produkció hagyományőrző tűztánca ugyancsak a múltba tekint, megidézve azt a parazsat, ami évszázadok óta sem alszik ki. Várvédő nők, sárkányölő amazonok, tüzes paripák járják lendületes táncukat a lángok ritmusára a női tűzzsonglőrök előadásában.
A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Részletes információ a kiállítás honlapján olvasható: www.arpadok.hu.
Borítókép: Korabeli tárgyi emlékek (Forrás: Szent István Király Múzeum)
