Zarándokhellyé vált a Nagy-Magyarország Park és Trianon Múzeum

Csak úgy lehet értelmezni a nemzeti tragédiát és a magyar integrációs kísérleteket bemutató Trianon Múzeumot, ha meg tudjuk mutatni az előzményeket is – mondta lapunknak Szabó Pál Csaba, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója. A 2017 óta teljes felújítás alatt lévő, kapuit nyáron nyitó múzeumépület a Zichy-család kastélya volt, és a nemzeti sorstragédiánk bemutatásának terve előtt évtizedekig üresen állt. A múzeumot kiegészíti a településtől pár kilométerre fekvő Nagy-Magyarország Park, ahol többek közt az 1896-ban felavatott millenniumi emlékoszlopok többméteres makettjei is láthatók.

– Emellett pedig igyekeztünk forrást szerezni a kastély teljes felújítására, ennek a célegyeneséig jutottunk most el. A felújítás 2017-ben indult, szakaszosan bővült, míg teljes körű felújítás lett belőle. Vagyis a teljes műemléképület, a kiállítások, valamint a történeti park is megújulhat 

– számolt be.

Hiánypótló intézmény

A múzeum létesítésének elképzelése a nemzetpolitika oldaláról jött, amihez a személyi és infrastrukturális adottságok optimálisak voltak. – Megítélésem szerint már hosszú évtizedekkel ezelőtt kötelező lett volna egy hasonló emlékezetpolitikai intézményt kialakítani, és a nemzeti közösség legnagyobb tragédiáját bemutató emlékhely létrehozása nem szabadott volna, hogy eddig várasson magára – hangsúlyozta az igazgató. Szerinte ha egy egészséges nemzeti közösség a legnagyobb és legmélyebb átrendeződését nem érti meg, nem elemzi, nem éli meg, és erre nem épít stratégiát, akkor az a nemzeti közösség igen rossz jövő elé néz. – A múlt értelmezése nélkül nincs jövő sem. A múzeum nem csupán egy emlékezetpolitikai intézmény, hanem a jövő építéséhez, a magyar–magyar integrációhoz, a Kárpát-medencei magyar társadalom megerősítéséhez is elengedhetetlen és nélkülözhetetlen – emelte ki.

Tizenkét stáció 

Noha a kiállítás átadása az év derekán történhet meg, azt már most lehet tudni, hogy a tárlat forgatókönyve alapján a látogató egy drámai útvonalon járhatja majd be az épületet. – A magyarországi múzeumi kínálatban különleges módon a múzeumi küszöb egyúttal a kiállítás első négyzetmétere is. Amikor kinyílik a múzeum ajtaja, azonnal egy szimbolikus 1919-es közép-európai vasúti pályaudvaron találja magát a látogató. Gőzmozdonyok indulása, vasúti vagonok zaja, az állomási hangszóró éppen erdélyi menekülteket szállító vonatot jelent be, közben német, román, magyar katonai vezényszavak, anyját kereső gyermek sírása. Ebbe a robbanásszerű hangzavarba lép be a látogató. Kabátját az autentikus ruhatárban adhatja be, a jegyeket egy korabeli trafikban, vasutas egyenruhás kollégák kezelik majd – vázolta fel Szabó Pál Csaba. Mint fogalmazott, ebből a drámai vonzásból igyekeznek nem elengedni el a látogatót. 

– Trianon előzményeitől az első világháborún át a magyarellenes atrocitásokig, a műemlékek sorsán át a magyar ellenállás bemutatásáig egy komplex hatásmechanizmust igyekszünk létrehozni. Ehhez fontos, hogy a kiállításnak technikailag és lélektanilag is fel kell érnie a mai tömegkultúra leghatásosabb elemeihez. Célunk, hogy kevés olyan látogató legyen, aki nem kerül a kiállítás hatása alá. De ennél is nagyobb cél, hogy egy teljes új, fiatal nemzedéket találjunk meg az üzenetünkkel, célunk, hogy a jövőben a magyar közoktatásban tanulók 18 éves korukig legalább egyszer eljussanak a múzeumba és társintézményünkbe, a Nagy-Magyarország Parkba 

– tette hozzá.

Kicsiben nagy 

Várpalotától alig hét kilométerre a Burok-völgyben, csodálatos erdei úton haladva egy álombeli tisztásra érkezünk, ahol a békebeli Magyarországon találjuk magunkat. Itt jött létre ugyanis a Trianon Múzeum múzeumpedagógia háttérintézményeként a Nagy-Magyarország Park. A terület középpontjában egy díszparkban a történelmi Magyarország járható körbe, melynek határát virágágyásokkal szegélyezték. Kurilla Benjamin, a múzeum történésze elmondta, a történelmi határt közel kétszázféle, az adott földrajzi területre jellemző virággal ültették körbe, ami tavasztól nyár végéig pompázik. Emellett határátkelőket is kialakítottak, határkövekkel, ahol be lehet lépni a Trianon előtti Magyarországra. 

– A területen láthatók az 1896-ban felavatott millenniumi emlékoszlopok többméteres makettjei, melyek ma már jellemzően nem találhatók meg, de egykor jelképei voltak a történelmi Magyarországnak. A látogató így megismerheti Dévény, Pannonhalma, Munkács, Pusztaszer, Zimony, Brassó, valamint Nyitra hajdani látványosságait. Ezeknek az emlékműveknek a többségét 1918 után lerombolták, a földdel egyenlővé tették az „új tulajdonosok” 

– fogalmazott a történész. A Nagy-Magyarország Parkban található főépület, mely ma panzióként és étteremként üzemel, egykor Gömbös Gyula vadászkastélya volt. – Gömbös miniszterelnöksége alatt több fontos kormányülést is Királyszálláson tartottak. 1945 után az állampárté lett a terület, Kádár idejében felmerült, hogy falut hozzanak itt létre, pár házat fel is építettek, de igazi település sosem volt itt. A Nagy-Magyarország Park 2017-ben nyitotta meg kapuit, azóta látogatható télen-nyáron – fogalmazott Kurilla Benjamin.

Átérezni és megérteni a vesztességet 

Az egykori vadászházat, mely ma az Erdély vadászkastély nevet viseli, gyönyörűen rendbe hozták, belső terei ízlésesek, hangulata melegséget áraszt. A parkban egyébként több apartmanház is van, mindegyik egy-egy elszakított országrész nevét viseli, míg a rendezvénypavilon a Hungária nevet kapta. A parkban található jurtában most a múzeum centenáriumi kiállítási anyagát lehet megtekinteni három önálló időszaki kiállításban. – 1918-at követően voltak családok, amelyek évekig vasúti vagonokban voltak kénytelenek berendezni életüket. 450 ezer magyar menekültről tudunk, akik Trianon után kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, egyesek egy életen át vagonokban éltek, ide születtek gyermekeik is – mondta Kurilla Benjamin a vagonlakók életét megrázó képekkel és írásokkal bemutató tárlatnál. Egy másik kiállításon megismerhetjük a Kárpát-medencében elpusztított magyar köztéri műemlékek történetét, a Fekete arcképcsarnok című kiállításon pedig azokat az európai közéleti szereplőket ismerhetjük meg, akiket döntő történelmi felelősség terhel a trianoni békediktátumért és Magyarország szétszakításáért. 

Szabó Pál Csaba a Nagy-Magyarország Park kapcsán úgy fogalmazott: csak úgy lehet értelmezni a nemzeti tragédiát és a magyar integrációs kísérleteket bemutató Trianon Múzeumot, ha meg tudjuk mutatni az előzményeket is. 

– Szükségét éreztük a Szent István-i Magyarországnak is látványos megjelenést biztosítani. A park a nyugodt, előkelő, nemes Magyarországot mutatja be, innen lehet a történelmi viszonylatokat és a veszteséget igazán átérezni – emelte ki az igazgató. Hangsúlyozta, a Trianon Múzeum és a Nagy-Magyarország Park amellett, hogy a magyar emlékezetpolitikában ma már nem megkerülhetők, a külhoni magyarok számára ingyenesen tekinthetők meg, ezzel is gesztust gyakorolva azok felé, akik akaratuk ellenére veszítették el hazájukat. Talán ennek is köszönhető, hogy a külhoni magyarok számára már ma is egyfajta zarándokhellyé vált a Trianon Múzeum. 

(A Nemzeti kastély- és várprogramba bevont harminc műemlék bemutatásáról szóló sorozatunk következő részében a Szécsény-Benczúrfalván található Benczúr-kúriát mutatjuk be.)

Borítókép: Az ezredéves ünnepségekre készült emlékművek makettjei a Burok-völgyben lévő tisztáson (Forrás: a Nagy-Magyarország Park Facebook-oldala)