Pálfi György kegyetlen kritikával él korunkkal szemben. Azt mondja ugyanis filmjével, hogy életképtelen egy olyan világ, amelyben nincsen önfegyelem. Életképtelen egy olyan világ, amelyben a férfi nem tiszteli a nőt, amelyben a férfiak már nem tudják, mi a dolguk. A nőket és a családjukat védelmező, munkájuk gyümölcsével tápláló férfiak helyett a filmben se embert, se Istent nem tisztelő, végtelenül önző és valójában mindentől rettegő, lelkük mélyén újra kisfiúvá váló erőszakos férfiakat látunk. Hisztérikus fenevadakat.
Mindebben a legszomorúbb az, hogy a jövő építgetésén dolgozó nyugati társadalommérnökök és félelemgyárosok férfiprototípusát rajzolta a vászonra a rendező.
Polgár Tamás remekül alakítja azt a férfit, aki mindent csak látszólag csinál, de igazából hit, szeretet és lélek nélkül létezik. Zombiként. Építeni nem képes, csak rombolni tud. Nincs gyökere, múltja, így jövője se lehet.
Borítókép: Jelenet a filmből – minden egyes ember lelkében háború dúl (Fotó: Vertigo Média)
