Történelmi szatírjáték nagy idők vigalmi negyedében

Valós és képzelt kultúrtörténeti figurák karneváljába csöppenünk Pataki Tamás új regényében.

Pataki Tamás előző könyvében, a Murokffyban vérré válik az abszint…-ban a pikareszk megújulását ünnepelhettük. A boldog békeidők pillanatnyi spleen-jéből elemi erővel robbant ki az elpusztíthatatlan főhős, hogy a legvalószerűtlenebb kalandokba keveredve, kifogyhatatlan életvágyával (és minden egyebével) termékenyítse meg nemzetünket. Szerzőnk friss regénye az Elvásik a török félhold. Nagy ívű epikát sejtet a cím, és nem is csalódunk: a magyar történelmi kalandregény hagyományos eszköztárának talapzatán szárnyaló fantáziájú abszurdból, frivolitásból és nyelvi burjánzásból épült csodapalota magasodik. Ha belépünk, valós és képzelt történelmi, kultúrtörténeti figurák karneváljába csöppenünk: minden alak annyira el- és átrajzolt, olyan groteszk maszkot visel, hogy komolyabb műveltség híján ki sem találnánk sokukról, szülőanyjuk a regényen belüli vagy azon kívüli valóság.

Részegek, lézengők, operettrajongók, orfeumisták, murizók, morfinisták, nyárspolgárok, dzsentriifjak, ganzosok, szeszgyármunkások, textilesek, tunsgramosok, aranyöregek, nemtelenek, vidékiek mind-mind együtt mulattak az Európából idesereglett városjárókkal. Fénylett az angolok arca, mint a Salamon töke, a hollandusok jól bírták a bort, ellenben az asztalt csapkodták a szilvóriumtól, a franzfritzék pedig idegenben is sörvályúban csillapították szomjukat, s igen örvendtek, hogy Dreher nem hagyta őket szárazon. Megkóródzott, sápadt asszonyok is akadtak itt – várták, hogy magyar betyárjuk horgára akadjanak.

Az 1800-as évek végén járunk, a Konstantinápoly Budapesten nevű, valóban létezett vigalmi negyedben (mint ilyen, a kor legnagyobbja volt Európában). Pezsgőben és borban áznak, füstben pácolódnak itt elvetemült anarchisták és kaszinózó uralkodók. Gárdonyi Géza a szerencséjét kísérti, Vámbéry Ármin cselt sző. Finnugrista és turkológus nyelvészek kergetik egymást, pedig előbbiek közül néhánynak hamarosan kivágatik a nyelve. A sokféle kalandos szál a millenniumi ünnepségek Tűzcsata Konstantinápolyban című tűzijátékának álcázott offenzívájában csúcsosodik ki: a törökök elfoglalják hazánkat, Budapest újra muszlim kézen! Csak ez most egy kicsit más: 

Az Allah-Anarchisták (AA) és az Allah-Kommunisták szent hadseregei több száz éves idegen uralom után visszafoglalták Budapestet a szulejmarxizmus nevében. A trónbitorló Ferenc József császárt és királyt, nejét, Erzsébet királynét, a magyar miniszterelnököt és az összes főgrófot, őrgrófot túszul ejtettük!

Egy többszörösen kitekert, tripla fenekű századfordulós világ politikája, ideológiája, propagandája jelenik meg előttünk – mintha csak a mellesleg történész és újságíró szerző elhatározta volna, hogy most aztán ezerszeresére nagyítva zúdít az olvasó nyakába minden őrültséget, amivel csak találkozott. Elég a fejezetcímek között mazsolázni: A Habsburg bölcseinek jegyzőkönyve, Világ janicsárjai, egyesüljetek!, Álmodtam egy világvégét magamnak, Hejj, ráérünk Allah még!
Ez a tükör olyan görbe, hogy már önmagába csavarodik, és persze minket is magával ránt, mint áldozatait a Budapest utcáin pusztító, két jatagánnal pörgő dervis. Mert természetesen ebben a groteszk karneválban napjaink világtörténelmi tendenciáinak iszonyúságára és röhejességére is ráismerünk. No meg önnön, világmegváltónak vélt, de többnyire csak szimplán életveszélyes kis játékaink képünkre égett szatírmaszkjára. Hacsak nem veszünk el teljesen akció, fikció és a végtelenül variálható, párhuzamos valóságokba kilőtt történelem útvesztőiben.

Janicsárgárdisták harcoltak ősmagyar vitézekkel, lovak rúgtak agyon tevéket, s később szobrot emeltek annak a bátor matyó vitéznek, aki egy egész janicsárgárdista szakaszt robbantott fel az Andrássy úton; mellette az egyházi párt főmuftiját megbicskázó bátor székelyharisnyás atyafi guggolt.

Készüljön föl, kedves olvasó, a történelem és a képzelet sosem látott sűrűségére!

Pataki Tamás: Elvásik a török félhold. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021.

Borítókép: Pataki Tamás író, újságíró (Fotó: Teknős Miklós)