Ujváry Tamás kitért arra is, milyen szakmai viták bontakoztak ki a kiállításépítés során, érdekességként pedig megemlítette, hogy két és fél kiló ezüstöt hoztak el Gödöllőből Gyulára, olyan tárgyat is a királyi készletből, amit a nagyközönség még sosem láthatott. Zárásként leszögezte: a gödöllői kastély gyulai kiállítása alkalmas arra, hogy minden látogató megtalálja a maga Sisijét.
A tárlat Erzsébet gyermek- és ifjúkora bemutatásával kezdődik. Az első arc, amellyel a látogató találkozik, a királynéé, hiszen róla mint imádott személyről nagyon sok ábrázolás készült, mondta Kovács Éva művészettörténész az Almásy-kastély első emeleti időszaki kiállítótermében. Az itt megtekinthető büszt a leghitelesebb mind közül, akkor készült, amikor Sisi még menyasszony volt, többnapi ülés során. Ilyen élete későbbi szakaszában már nem fordult elő, legtöbbször ugyanis kibújt a felkérések alól. Ugyanitt kapott helyet a királyné egyik utazóládája is, amelyet ha az érdeklődő felnyit, egy animációval szembesül, így kap betekintést Erzsébet utazásaiba.
A második, zöld terem a királyné és a természeti környezet kapcsolatát taglalja, beleértve a sportolási szokásait, a lovaglást, a rendszeres tornázást, úszást. Innen tudható, hogy Sisi még a kerékpározást is kipróbálta. A legtöbb eredeti tárgyat is itt helyezték el a kurátorok kisebb-nagyobb bokszokban, a hozzájuk kapcsolódó tudnivalók érintőképernyőn érhetők el. A falkavadászathoz használatos női lovaglóruha – amely szintén itt kapott helyet egy tárlóban – Erzsébet méretei szerint készült, utalva irigylésre méltó termetére. Érdekessége a válogatásnak az az utazószék is, amelynek alján három expeditőr címke maradt fenn. Mindezek társaságában a kukucskajátékok több korabeli sporttal ismertetik meg a vállalkozó kedvűeket. A kihúzható fiókokban újságcikkeket, leveleket rejtettek el a rendezők, további információkhoz QR-kódok vezetik el a látogatót.
A harmadik teremben Sisi női öntudatra ébredése követhető figyelemmel. Mivel a haza anyjának kellett lennie, jótékony úrnőnek, az ezzel járó kötelességek megérlelték arra, hogy kibontakozzon a személyisége, „megérjen” a külsejében is. Állandó reprezentációs feladatai voltak, és állandó megjelenési kényszere, amelyekhez hozzátartoztak a külsőségek: a szépségpraktikák, a divat követése. Ezzel egy időben nemcsak koronás királyné volt, hanem német nyelven alkotó költő is. Versei az 1990-es évek elején jelentek meg kötetben, Tandori Dezső fordításában. Mindezeket korszerű megoldásokkal közvetíti a kiállítás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!