Az Alföld egyetlen kastélyban kialakított báltermében nyitották meg ünnepélyesen az Úton Erzsébet királynéval című kiállítást Gyulán. A megjelenteket elsőként Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nkft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója köszöntötte. Kiemelte: a tárlattal egy korona került fel az időszaki kiállítások sorára, és ebben kitűnő partnerük volt a gödöllői királyi kastély. Reményét fejezte ki, hogy az eseménynek lesz folytatása.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszöntőjében így fogalmazott: a történelmi múzeumok küldetése abban áll, hogy bemutassák a valóságot a maga érdekességében. Egy jó múzeum azonban ennél többet tud és többet nyújt. Olyan eszközökkel és olyan perspektívából képes megvilágítani a tények világát, ami az egyszeri látogatónak talán nem magától értetődő.
– A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont azért képes túlmutatni a gyermekkorunkból ismert, sokszor unalmas és nem igazán kedvelt múzeumi kereteken, mert szótárában megfér egymás mellett a hitelesség és az élmény, a történelem és a modern technika. Azt viszont, hogy erre alkalmassá vált, több mindent feltételez: szellemi hátteret, szakmai közeget, technikai tudást és csapatmunkát – mondta az elöljáró, aláhúzva, ahhoz, hogy a gyulai kastély izgalmas kiállítóhely maradhasson, kellettek a minőségi időszaki tárlatok és kellett az innovatív hozzáállás. Az Úton Erzsébet királynéval ilyen tekintetben is újabb mérföldkő a kastély életében, hangsúlyozta méltatásában Görgényi Ernő.
A királyné életútját Kovács József országgyűlési képviselő idézte fel, majd átadta a szót a gödöllői királyi kastély igazgatójának, Ujváry Tamásnak, hogy nyissa meg a kiállítást. Az intézményvezető többek között arról beszélt, hogy a tárlatban olyan eszközöket helyeztek el az Almásy-kastély munkatársai, amelyek a gödöllői szakemberekre is az újdonság erejével hatnak, hiszen a királyi kastély egy nagyon konzervatív múzeum, ahol nem igazán vannak érintőképernyős megoldások, digitális tartalmak.
Ujváry Tamás kitért arra is, milyen szakmai viták bontakoztak ki a kiállításépítés során, érdekességként pedig megemlítette, hogy két és fél kiló ezüstöt hoztak el Gödöllőből Gyulára, olyan tárgyat is a királyi készletből, amit a nagyközönség még sosem láthatott. Zárásként leszögezte: a gödöllői kastély gyulai kiállítása alkalmas arra, hogy minden látogató megtalálja a maga Sisijét.
A tárlat Erzsébet gyermek- és ifjúkora bemutatásával kezdődik. Az első arc, amellyel a látogató találkozik, a királynéé, hiszen róla mint imádott személyről nagyon sok ábrázolás készült, mondta Kovács Éva művészettörténész az Almásy-kastély első emeleti időszaki kiállítótermében. Az itt megtekinthető büszt a leghitelesebb mind közül, akkor készült, amikor Sisi még menyasszony volt, többnapi ülés során. Ilyen élete későbbi szakaszában már nem fordult elő, legtöbbször ugyanis kibújt a felkérések alól. Ugyanitt kapott helyet a királyné egyik utazóládája is, amelyet ha az érdeklődő felnyit, egy animációval szembesül, így kap betekintést Erzsébet utazásaiba.
A második, zöld terem a királyné és a természeti környezet kapcsolatát taglalja, beleértve a sportolási szokásait, a lovaglást, a rendszeres tornázást, úszást. Innen tudható, hogy Sisi még a kerékpározást is kipróbálta. A legtöbb eredeti tárgyat is itt helyezték el a kurátorok kisebb-nagyobb bokszokban, a hozzájuk kapcsolódó tudnivalók érintőképernyőn érhetők el. A falkavadászathoz használatos női lovaglóruha – amely szintén itt kapott helyet egy tárlóban – Erzsébet méretei szerint készült, utalva irigylésre méltó termetére. Érdekessége a válogatásnak az az utazószék is, amelynek alján három expeditőr címke maradt fenn. Mindezek társaságában a kukucskajátékok több korabeli sporttal ismertetik meg a vállalkozó kedvűeket. A kihúzható fiókokban újságcikkeket, leveleket rejtettek el a rendezők, további információkhoz QR-kódok vezetik el a látogatót.
A harmadik teremben Sisi női öntudatra ébredése követhető figyelemmel. Mivel a haza anyjának kellett lennie, jótékony úrnőnek, az ezzel járó kötelességek megérlelték arra, hogy kibontakozzon a személyisége, „megérjen” a külsejében is. Állandó reprezentációs feladatai voltak, és állandó megjelenési kényszere, amelyekhez hozzátartoztak a külsőségek: a szépségpraktikák, a divat követése. Ezzel egy időben nemcsak koronás királyné volt, hanem német nyelven alkotó költő is. Versei az 1990-es évek elején jelentek meg kötetben, Tandori Dezső fordításában. Mindezeket korszerű megoldásokkal közvetíti a kiállítás.
A tárlat zárórésze főként Sisi gyulai látogatásával foglalkozik. Központi eleme egy utazósátor, amely alatt egy okosüveggel készült installáció sejlik fel, amely akkor jeleníti meg azt az Erzsébetet ábrázoló festményt, amit Gyulán őriznek, ha a látogató beáll elé.
A kiállítás – amely már a megnyitó napján sokakat vonzott – több mint egy évig lesz megtekinthető, 2023. május 28-án zár.
Borítókép: A kiállítás egy részlete (Fotó: Gurzó K. Enikő)
