2021 októberében a Balaton-felvidék helyi közösségeit azok jó gyakorlatait, és jövőformáló kezdeményezéseit vizsgáló kutatás kezdődött a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program keretében, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében, az ADI stúdió közreműködésével. Ez a féléves kutatás egy hosszabb, kétéves Tájtéka nevű projektet alapoz meg, amelynek eredményeiből 2023 őszére elkészül a három elemből álló „Tájtéka – A Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára” című elemzés.
Az urbanistákból és építészekből álló kutatócsapat több mint négyszáz jól bevált gyakorlatot elemzett, amelyek személyes interjúk elkészítésével kerültek a felszínre. Néhol meglepő, a sztereotípiáknak ellentmondó tapasztalatokat szereztek a Balaton-felvidék tájhasználatával és közösségeivel kapcsolatban. A teljes kutatást ősszel publikálják.
A kutatók az általuk vizsgált negyven településen rendkívül sokféle adattal foglalkoztak, ami sokoldalú adatfeldolgozást is igényelt. Mintegy háromszázötven emberrel és szervezettel készítettek személyes interjút, a kiegészítő online kutatómunka során pedig kétszáznál több, a kutatás témájához kapcsolódó jó gyakorlatot és példaértékű projektet, illetve összeállították a vizsgált településeken aktív emberek és szervezetek csaknem kétszáz főből és szervezetből álló adatbázisát. A személyes interjúkat mélyinterjúk és helyzetértékelő workshopok is kiegészítették.
A kutatás első fél évének különleges hozadéka, hogy létrejött egy olyan szótár vagy fogalomtár, amely számos, csak erre a tájegységre és kulturális közegre jellemző egyedi kifejezést tartalmaz.
A kutatók részletesen vizsgálták a régióban hagyományos, ugyanakkor keveset elemzett őslakos–bebíró–gyüttment viszonyokat is, a csoportok közötti konfliktusokat és az együttműködés lehetőségeit. De kiemelt figyelmet kapott a csendes és a proaktív turizmus szerepe, a biogazdálkodás buktatói, jó példái és jövője, valamint a rövid ellátási láncok fontossága is.
Megtudhatjuk azt is, hogy bár a szőlő a táj szimbolikus kultúrnövénye, a Balaton-felvidék a hasonló igényű mandula legjelentősebb termővidéke is Magyarországon.
A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, a szőrdilemma vagy a gasztromigráció.
„A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy
a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben – összegezte személyes tapasztalatait a lapunkhoz eljuttatott közleményben Bozsik Barbara, a Tájtéka projekt és a kutatás vezetője.
A kutatók negyven Balaton-felvidéki településen a jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira:
miként alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.
Az átfogó kutatás eredményét bemutató A Balaton-felvidék jövőképe című kiadvány (a Tájtéka eszköztár első eleme) idén őszén kerül publikálásra, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a Tájtéka közösségimédia-csatornáin, illetve projektoldalán érdemes tájékozódni.
A Tájtéka a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program keretében valósul meg.
Borítókép: Balaton-felvidék (Forrás: Wikipédia)
