„A Balaton-felvidék egészen más, mint aminek elsőre látszik”

A Balaton-felvidék helyi közösségeit és jövőformáló kezdeményezéseit átfogó kutatással térképezte fel a Tájtéka a Balaton-felvidéken. A jól bevált gyakorlatokat kereső izgalmas kutatási anyag első eredményeit már az ősszel olvashatjuk.

A KÉK munkatársai olyan meglepő jelenségekkel is találkoztak, mint például a mesefák, a szőrdilemma vagy a gasztromigráció.

„A sztereotípiáktól teljesen eltérő gyakorlatokat találunk. Ahogy jobban beleássuk magunkat a térség mindennapi életébe, azt látjuk, hogy 

a Balaton-felvidék egészen más, mint amit első benyomásra érzékelünk. A bortermelésen, ideiglenesen beköltöző közönségen és tömegturizmust kiszolgáló szolgáltatásokon túl olyan folyamatok és lehetőségek zajlanak, amiket érdemes erősíteni és tudatosítani az itt élő közösségekben

– összegezte személyes tapasztalatait a lapunkhoz eljuttatott közleményben Bozsik Barbara, a Tájtéka projekt és a kutatás vezetője.

A kutatók negyven Balaton-felvidéki településen a jövőkép és a trendek feltérképezése mellett átfogóan vizsgálták a múlt hatását is a jelen folyamataira: 

miként alakult át az idők során az a társadalmi, gazdasági közeg, és velük együtt az életmód, amely művelte és fenntartotta ezt a tájat.

Az átfogó kutatás eredményét bemutató A Balaton-felvidék jövőképe című kiadvány (a Tájtéka eszköztár első eleme) idén őszén kerül publikálásra, online és nyomtatott formában is elérhető lesz. A vizsgált jó gyakorlatokról és részeredményekről addig is a Tájtéka közösségimédia-csatornáin, illetve projektoldalán érdemes tájékozódni.

A Tájtéka a KÉK – Kortárs Építészeti Központ projektje, melyet a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program keretében valósul meg.

Borítókép: Balaton-felvidék (Forrás: Wikipédia)