A Kriza János Népzenei Sátor 2018 óta várja Tusnádfürdőn a látogatókat. Pál István Szalonna elmondása szerint néhány barátjával, Krakkó Ákossal és Oláh Zsanettel beszélgetve született meg az ötlete. Mint mondta, a tusványosi forgatagban egy különálló sátrat álmodtak meg a népzenének, a néptáncnak és a népművészetnek.
A megvalósítást a Hagyományok Háza és néhány cég támogatta. Az idei, július 19-től 24-ig tartó programot egy év kihagyás után szervezték töretlen lendülettel és ötletekkel. A kézművességtől a népmesén át a néptánctól a népzenéig, a népdaléneklésig jelenik meg gazdag kínálatuk a palettán.
Pál István Szalonna elmondta, hogy olyan tematikával állította össze a programokat, hogy egy-egy este szóljon a Vajdaságról, Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyről és az anyaországról, így a Kárpát-medence minden szelete megjelenhet.
A zenekarokat tekintve a prímások azok, akik koncepciónkat végigviszik: olyan zenekarokat hívtam meg, amiknek prímásai az említett vidékeket képviselik. – tette hozzá.
A tánctanításért Sikentáncz Szilveszter, Berecz István felel, és délutánonként egy mezőségi, magyarpalatkai táncot tanítanak egészen az alapoktól Farkas Zoltán és felesége, Ildikó segítségével. A táborlakók között nagyon sokan vannak, akik kirekesztve érzik magukat az esti táncházi programokon a táncos lábúak között. Hiányosságaikat délutánonként pótolhatják, s a megszerzett tudással már magabiztosan vehetnek részt az esti találkozón.
A sátor beváltotta a reményeket, Tusványos egyik legnépszerűbb helyszíne lett. A területet a Pro Minoritate Alapítvány biztosítja. Mindig telt házzal számolhatnak, az élőzene vonzza a vendégeket, s a gasztronómiai udvar is hamar keresett lett.
Emlékezetes pillanatként emlékszem vissza arra, amikor két esztendeje megénekeltettem az egybegyűlteket, a csárdásoktól a Kossuth-nótákig terjedt a repertoár. Félezer ember kapaszkodott egymásba… egyszóval, felemelő érzés volt.
– foglalta össze a népzenész.
