– Ez a ruha az öné lesz?
– Igen. Mindenkivel megbeszéltem, hogy rám készül. Mostanában háziasszonynak és műsorvezetőnek is hívnak. Nemrég külföldi delegációk tagjai – iparművészek, tanárok – kértek fel, hogy tartsak előadást a magyar népi kultúráról és arról, hogy én hogyan tervezem át. Az előadásokra egy énekesnőt is viszek magammal. A közönség mindig csillogó szemekkel hallgat minket. Ezt a ruhát mozgó viselettörténetként szeretném bemutatni, és mindenhol hirdetni fogom, hogy kik voltak az alkotótársaim. Szerintem lenyűgöző az összkép. Az esztétikai érték mögött sok mindent találunk: szeretetet, energiát, a gyökereinket.
– Most is gyönyörű ruhát visel. Hogyan válogatta össze?
– A fűzőm régi párnahuzatból készült. Már többen elhozták hozzám a nagyszüleik által készített darabokat, mert ők is szeretnének fűzőt varratni belőle, amelyet nadrággal és kosztümmel is lehet viselni. A munkám során szép, néha megható történetekkel is találkozom. Egyszer valaki azt kérte, hogy a dédnagyapja hadifogságban rajzolt fafaragásait rajzoljuk fel egy szoknyára. Ma a rózsamintás szoknyám alá tüllszoknyát is vettem. Mindehhez a Mesés ballada sorozatunkból Hany tündér papucsát viselem. Mivel üvegszakon végeztem a MOME-n, a nyakamban egy festett üveges medálos ékszer látható, opálkővel, cirkóniákkal és holdkővel. Fölötte egy régi rimóci gyöngysor kis virágokkal. A muránói mozaikos gyűrű régen ruhadísz, gomb volt. Fülbevalót viselek…




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!