– A próbababán látható elegáns, fekete színű ruha egy részét már különböző minták borítják. Kik és hogyan járulhatnak hozzá a közös munkához?
– Felhívást tettem közzé közösségi felületeken, hogy egy ruhán belül különböző hímzésmintákat mutatok be, amihez szeretném segítségül hívni a magyarságot a világ minden tájáról. Felkértem hímző lányokat, asszonyokat, hogy öt, tíz vagy húsz centiméter átmérőjű fekete bársony anyagon mutassák be az általuk kedvelt és jól ismert magyar tájegységet. Gyorsan terjedt a hír. Miután felvarrtam a szoknyára az első mintákat és kitettem a képet – mutatván, hogy van még hely rajta – külhoni magyarok is jelentkeztek. Az alkotók feladata, hogy megtervezzék a kör alakú mintát és kihímezzék. Meghatároztam az alaptextil anyagát, a méretet és a négy fonal színét – piros, pink, bordó és napsárga –, de a minták autentikusak, a leginkább jellemzők arra a területre, ahonnan a hímző származik.
– A magyarországi, erdélyi és felvidéki hímzőkön kívül kik jelentkeztek a felhívásra?
– Ausztráliában, Kanadában és Amerikában élő magyarok vagy leszármazottak. Egy minta éppen most Belgiumban készül. Hiába vagyunk szétszakítva, ez a ruha is összeköt minket színes fonalakkal. Itthon a höveji hímzőkör tagjai az elsők között jelentkeztek. Kérték, hogy közösen beszéljük meg, hogy az ő fehér hímzésüket hogyan alakítsuk át színessé. Nagy boldogság, hogy nyitottak voltak a feladatra. Volt, aki keresztszemes mintát szeretett volna, de nem tudta, hogyan tehetné fel bársonyra. Megoldottuk. Az elkészült keresztszemes minta a szoknya közepén található. Eddig kalotaszegi, bagi, turai, kalocsai, matyó, rábaközi, tardi, drávaszögi, karádi, mezőségi, gyimesi, székelyföldi, kunhímzés és a szegedi papucsminta készült el. Én felvarrom a flittereket, körbeszegem a mintákat és ráhelyezem a ruhára.
– Hány részből áll a viselet?
– A ruhának fűző- és szoknyarésze van. Mindkettőt külön is lehet hordani. Nagyon elegáns. A ruhához kabát is tartozik, amely most készül. A hátulját és az ujját gyimesi bundamintával hímezzük. A fűzőn található mellrészre Kallós Zoltán gyűjteményéből egy mezőségi bunda mintáját rajzoltam fel. Egy Kalocsán élő hímzőasszonyt kértem fel, akivel már többször alkottunk együtt. Annyira lelkes volt, hogy az övrészt is kidíszítette kalocsai mintával, sőt a papucson lévő rábaközi hímzést is elkészítette. A papucsra pántot tettünk, így szandálként is lehet hordani. Még a sarkát is kihímezték! Formabontó, mégis hagyományőrző. Azt szeretném, hogyha valaki ránéz a minden magyarok ruhájára, akkor gyönyörűnek és divatosnak lássa. Augusztus 20-án mindenképpen szeretném megmutatni a közösségi oldalamon, hogy éppen hol tartunk. Nagy örömömre több fiatal is jelentkezett a felhívásra. Sok lelkes alkotó mondta, hogy szeretne részt venni, de nagyon izgul. Mondtam nekik, ha a szívetek benne van, akkor biztos, jó lesz. Nem zsűrizek ki senkit, de nem is kell, eddig csak gyönyörű munkák érkeztek. Látszik, hogy szívvel-lélekkel készítették őket.
– Ez a ruha az öné lesz?
– Igen. Mindenkivel megbeszéltem, hogy rám készül. Mostanában háziasszonynak és műsorvezetőnek is hívnak. Nemrég külföldi delegációk tagjai – iparművészek, tanárok – kértek fel, hogy tartsak előadást a magyar népi kultúráról és arról, hogy én hogyan tervezem át. Az előadásokra egy énekesnőt is viszek magammal. A közönség mindig csillogó szemekkel hallgat minket. Ezt a ruhát mozgó viselettörténetként szeretném bemutatni, és mindenhol hirdetni fogom, hogy kik voltak az alkotótársaim. Szerintem lenyűgöző az összkép. Az esztétikai érték mögött sok mindent találunk: szeretetet, energiát, a gyökereinket.
– Most is gyönyörű ruhát visel. Hogyan válogatta össze?
– A fűzőm régi párnahuzatból készült. Már többen elhozták hozzám a nagyszüleik által készített darabokat, mert ők is szeretnének fűzőt varratni belőle, amelyet nadrággal és kosztümmel is lehet viselni. A munkám során szép, néha megható történetekkel is találkozom. Egyszer valaki azt kérte, hogy a dédnagyapja hadifogságban rajzolt fafaragásait rajzoljuk fel egy szoknyára. Ma a rózsamintás szoknyám alá tüllszoknyát is vettem. Mindehhez a Mesés ballada sorozatunkból Hany tündér papucsát viselem. Mivel üvegszakon végeztem a MOME-n, a nyakamban egy festett üveges medálos ékszer látható, opálkővel, cirkóniákkal és holdkővel. Fölötte egy régi rimóci gyöngysor kis virágokkal. A muránói mozaikos gyűrű régen ruhadísz, gomb volt. Fülbevalót viselek…
– … és az elmaradhatatlan virágkoszorút.
– Igen, abból sok szép darabom van. Én mindenhova így járok, mert számomra ez nem jelmez.
– Vannak követői, akik hasonlóan öltözködnek?
– Igen. Kényelmes és hordható ruhákat tervezek, amelyeken fellelhető a magyar népi kultúra, és akár boltokban vásárolt darabokkal is vegyíthetők. Az Aurora FolkGlamour nemcsak divatmárka, missziót is végzünk. Szeretnék tudatosítani, hogy a népi kultúrát a magyar embereknek kell tovább vinniük, mert más nem teszi meg helyettünk. Furcsa látni, hogy hölgyek előbb vesznek fel bajor női népviseletet, mint magyar öltözetet. Pedig van miből válogatnunk. Ha nem vesszük át a stafétabotot, akkor a tudás az idős emberekkel elillan a múltba. Ezért is szeretném, hogy a magyar hímzés tájegységeinek jellegzetes motívumait egy ruhán belül megörökítsük. Eddig negyven minta érkezett be, bízom benne, hogy a végére ötven darab is összegyűlik. Még mindig van hely a szoknyán…
Borítókép: Németh Hajnal Auróra (Fotó: Teknős Miklós)
