A terepmunka mellett Erdős Kamill rendszeresen olvasta a szakirodalmat, kapcsolatot tartott a hazai és a külföldi szakemberekkel, akiknek megküldte gyűjtőútjainak megfigyeléseit. Elérte, hogy számos kérdésben szakértőként keressék meg. Néprajzi tudását mégis csupán eszköznek tekintette a cigányság felemeléséhez, társadalmi felzárkóztatásához. Tervei között szerepelt egy önálló cigány múzeum létesítése is. Ezt a gyulai Erkel Ferenc Múzeum keretei között szerette volna megvalósítani.
Gyűjtései elsősorban nyelvi természetűek voltak, de szokás- és hiedelemanyagot, folklórt (népdal, népmese, tánc) is gyűjtött. Hasonlóan jelentősek etnikus megfigyelései. Különösen fontos része munkásságának, hogy osztályozta, csoportosította a magyarországi cigányokat. Sok olyan területen is kutatott, amelyen a szegényekről, az élet kitaszítottjairól, a társadalom perifériáin élőkről volt szó. Foglalkozott a magyar állathajcsárokkal, a gyepmesterekkel és a koldusokkal is.
Munkássága elismeréseként 1958-ban tagjául választotta a londoni Gypsy Lore Society, 1959-ben a Magyar Néprajzi Társaság és a párizsi Association des Etudes Tsiganes. Életműve befejezetlen maradt, és máig feldolgozatlan.
Borítókép: archív felvétel (Fotó: Néprajzi Múzeum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!