Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, mennyire fontos, hogy a pályakezdő fiatalok érezzék a szakma irántuk való figyelmét, s tudják, az írásnak ilyen értelemben is tétje van. Az elnök asszony a pénzjutalom mellett a szervezeti tagságot éppolyan lényegesnek tartja:
Ahhoz, hogy valaki az írószövetség tagja lehessen, komoly feltételeknek kell megfelelnie, ami azzal is jár, hogy harmincéves kor előtt szinte lehetetlen taggá válni. Az egymillió forintos pénzjutalom mellett ezek a tehetséges alkotók automatikusan teljes jogú tagjaivá válnak a szervezetnek. Meggyőződésem, hogy mindez úgy segíti az intézmény fiatalítását, hogy a tehetségükkel már bizonyított, a szakmában jelen levő alkotóknak nyújt elismerést és egy közösséghez tartozás lehetőségét.
Gál János költő történelem szakon szerzett diplomát, és muzeológusként dolgozik. Kedveli a szatíra és a paródia műfaját. Verseiben visszatér a humanista irodalom gyökereihez, kötött formában ír, ami manapság, amikor sok sekélyes szöveg árasztja el a médiumokat, kiállás a költői minőség és a maradandó értékek mellett. Az eltűnt hírnév nyomában című könyvében megjelenik a játékosság, a pimaszság, a humor is: „Mikor elémbe lép csárdáskirálynőm, Esélyem, oh, miként is volna nála? Hiszen világi nő ez, s pattog, ugrál, akár Oszvald Marika fénykorába’, míg én körülrajongom, mint egy uszkár.” (Kuplészonett) Tőle azt kérdeztük, vajon miként lehet elkerülni, hogy a formai játék ne üsse ki a vers mondanivalóját.
Szabadságnak kell megélni a szabályok közé szorítottságot. Önazonosnak érezni a nem szokványos szavakat, a felülfogalmazásokat. De mégis talán a legfontosabb: mindig a humor talaján állni
– mondta Gál János.
Fehér Csenge prózaíró a magyar szakos diplomája megszerzése után szoftverfejlesztőként dolgozik. A kibomló test című kötet választékos nyelven szóló, metaforákban gazdag elbeszéléseket tartalmaz. Az író már az első novellában közvetlenül létesít kapcsolatot az olvasóval: „Nézd közelebbről: a moha alatt pettyes csontok fehérlenek, a fák gyümölcsét ha szakítanád, viaszos héj helyett emberi bőrre tapintasz.” (Burjánzás) De vajon mit gondol a fiatal alkotó, ki az az olvasó, akit ilyen közvetlenül lehet megszólítani?
Bárki, aki ráunt a bevett irodalmi fogásokra, sémákra. Aki hajlandó időt szánni a megértésre és a gyönyörködésre, és meri élvezni, ha a novelláim felfalják, megrágják és kiköpik
– jellemezte a szerző kötetei mintaolvasóját.
Szeder Réka költő, műfordító első verseskötete Sziszüphé címmel jelent meg. A szerző szintén a kötött formákat részesíti előnyben, szókészlete viszont mai, sőt néhol biológiai, ugyanis biológusdiplomával rendelkezik. Ez a jó értelemben vett feszültség fel is kelti az olvasó érdeklődését, és persze az, amit az első vers ígér: „Ámde minden borzalmat papírra vetek, spontán orgazmust kapsz, ez annyira beteg.” (Ars poetica b verzió) Őt arról faggattuk, milyen korosztályoknak szólnak a szövegei. Vajon csak fiatalok tudják-e élvezni a klasszikus ritmusú, de szlengbe hajló verseket?
Én nem határoznám meg generációsan az olvasóközönségemet. A nyelvhasználatból sok esetben a kor is elég jól leszűrhető, de a célom az, hogy amit írok, az minden korosztálynak élvezhető legyen, adjon valamit neki, értse és élvezze.
A korosztályokat is összekötő irodalomról is beszélt Erős Kinga, aki nemcsak a fiatalok által írt versek, a nyelvi érdekességek kapcsán, de a Debüt-díj jelentőségét is hangsúlyozva mutatott rá arra, milyen nagy érték a generációk közötti kapcsolódás:
Meggyőződésem, hogy bármilyen közösség akkor tud hosszú távon építkezni és jelen lenni, ha folyamatosan figyel az utánpótlás-nevelésre, támogató a pályakezdőkkel kapcsolatban is. Ha bezárkózunk, s nem viseltetünk érdeklődő figyelemmel az utánunk induló nemzedékek iránt, nem támogatjuk őket, saját magunkat lőjük lábon. Az írószövetségnek, ennek a közel nyolcvanéves szervezetnek a megmaradása mindig is ebben az attitűdben gyökerezett.
A Debüt-díjas fiatalok kötetei a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. webshopjában érhetők el.
Borítókép: Az idei Debüt-díjasok: Fehér Csenge, Gál János és Szeder Réka (Fotó: Facebook)
