Az eltörlést a médiaszereplők esetén láthatjuk feltűnően, de eltörlés az is, amikor például valakinek az írását azért utasítja el egy szerkesztőség, mert abban egyes csoportokra nézve sértő tartalmat vél felfedezni. Ezt a vélelmezést politikai hiperkorrektségnek is nevezhetjük. A további túlzások között találjuk a felületességet, a kizárólagosságra törekvést és a tájékozatlanságot – ha jóindulattal magyarázzuk a jelenséget.
Az utóbbi két évben egyre több esetről hallani a populáris kultúra világából.
Taylor Swift énekes-dalszerző Anti Hero című klipjéből a megjelenés után kivágta azt a jelenetet, amelyben a főszereplő mérlegre áll, és a skálán a mutató a „kövér” feliratú tartományba ugrik, mivel kövérségfóbiával vádolták meg őt
– adta hírül a BBC október 27-én. A vádaskodók tehát nem értették meg, hogy Swift nem kövérfób, hanem a kövérség megítélésével kapcsolatos jelenséget ábrázolja a videóban.
Beyoncé a Heated dalszövegét írta át, miután aktivisták a „spaz” és „spazzin” szavak negatív kicsengésére figyelmeztették
– írja a New York Times, augusztus 1-jén. A szó szerint „görcsös” jelentésű szó a dalszöveg táncra utaló összefüggésében megállta a helyét, annál is inkább, mivel az USA-ban a „megőrülés” szlengváltozata. Az Egyesült Királyságban azonban a cerebrális parézissal élő emberekkel kapcsolatban alkalmazott, bántó kifejezés. Korábban Lizzo a Grrrls című számából törölte ki ezt a szót Hannah Diviney ausztrál ügyvéd figyelmeztetésére. Mindkét művész kifejezte, hogy jó szándékkal, semleges jelentésben használta a szót.
Elvis Costello Grammy-díjas énekes-dalszerző, producer az eltörléskultúra nyomására vetette le a műsorról az Oliver’s Army című, 1979-es, nagy sikerű számát, amelyben a „fehér néger” szó szerepel.
Costello a Telegraphnak azt nyilatkozta, hogy mai eszével már nem írna ilyen sorokat. A visszamenőleges öncenzúra, illetve a több mint negyvenéves szöveg kedvezőtlen megítélése is arra utal, hogy az ítélkezők nélkülözik a történeti szemléletet. Persze a történeti szemlélet birtokában is el lehet vetni egy műalkotást, mondván, ez akkor jó volt, most már meghaladtuk. De azért szögezzük le: a klasszicizálódás szűrője nem azonos a nyelvi szinten zajló kultúrharc ítéleteivel.
Mások, így a Rolling Stones is, inkább azért hívnak vissza régi dalokat, hogy elkerüljék a közvéleménnyel való ütközést.
Rolling Stonesnak az egykori slágere, a Brown Sugar szövege nem fog már fejfájást okozni, mert nem játsszák többé.
A régi számok visszahívása mindazonáltal praktikusan csak lassan oldaható meg, ha egyáltalán megoldható.
A fenti esetekben a művészek szelíden meghajoltak a kiközösítéssel fenyegető nyomás előtt, valószínűleg egzisztenciájuk szempontjából is ez tűnhetett helyesnek. Sharon Osbourne brit–amerikai médiaszemélyiség és menedzser azonban azóta az eltörléskultúra áldozatának érzi magát, amióta rasszistának bélyegezték, amiért 2018-ban szóba hozta Sussex hercegnőjének bőrszínét, majd 2021-ben a Talk című showban megvédte Piers Morgan Meghan Markle-ra tett negatív megjegyzését. A Washington Examiner idézi Osbourne aggályát, miszerint a cancel culture hatására az emberek feljogosítva érezhetik magukat, hogy „tönkretegyék az életemet azért, mert úgy érzek, ahogy”.
Borítókép: Rolling Stones (Forrás: Europress/AFP)
