Szalmabálát mozgat egy helyi lakos a sűrű téli ködben a zsadányi községháza udvarán, amikor megérkezem. Kiderül, nem délibáb, nem is látomás: itt ezzel fűtenek. A határ menti békési község nemcsak e téren innovatív. A település polgármestere, Dudás Árpád, aki civilben növénytermesztési mérnök, több évtizede kutatja Attila hun vezér történetét és kapcsolatát a térséggel. Újabban az egykori király fapalotájának fogadótermét rekonstruáltatja falujában, amit Attila hun király fővárosának nevez.
Legendákból épülő palota
Attila hun király fapalotájának fogadótermét építik fel Zsadányban pályázati pénzből. A település polgármestere, Dudás Árpád évek óta gyűjti a bizonyítékait annak, hogy Zsadány környékén lehetett Attila fővárosa és a temetkezési helye. Az épülő látogatóközpontban a hun életmóddal és a hun–magyar rokonsággal ismertetik majd meg az érdeklődőket.
A polgármestert rejtélyes események sorozata vezette a kezdeményezésre. A sarkadkeresztúri állomáson állítólag hun leleteket talált egy házaspár, az Okány és Zsadány közti telkekről is tetemes mennyiségű hun régiség került elő. Emlékei szerint ezeket archeológusok szállították el. Az 1950-es végén a geszti Csörsz-ároknál két személy szántás közben talált rá két táskányi aranypénzre és három aranybaltára. Ezek mindegyikét bevitték a nagygyantéi gépállomásra, ahonnan eltűntek.
Tölgyfáspusztán, a Korhány-patak partján két, szétvert koponyájú ember csontvázára akadtak 1928-ban. A maradványoktól harminc méterre egy húsz literes dézsa fordult ki a földből, amelyben igazgyöngyök és aranyékszerek voltak elrejtve. Ezekért Madarassy László muzeológus jött el Budapestről. A felfedezésről az 1920-ban született Deák Sándortól hallott Dudás Árpád. Az adatközlő egy marék régiséget elrejtett a zsebében, majd a gyöngyökből néhányat beépített a botjába. A fancsikapusztai Pala Gyula pedig egyszer megkérdezte a polgármestertől, milyen nagy csata zajlott Zsadányban, hiszen az 1960-as években tömegsírok tucatjait forgatták ki a földből ásás közben. Mivel a halastó igazgatója nem engedte, hogy a felügyelet alá tartozó területre kihívják a régészeket, a temetőt lebetonozták. A hun köznép csontjai most is a beton alatt porladnak, állítja Dudás Árpád.
Legendából tehát van éppen elég errefelé, tény annál kevesebb. A polgármester húsz éve, 2003-ban levelet írt a Magyar Tudományos Akadémiának és az akkori kulturális miniszternek, Görgey Gábornak azzal, hogy Zsadány Attila hun király fővárosa. De a címzettek egyikétől sem kapott megerősítő választ, jóllehet az összes címzett köszönettel fogadta megkeresését.
A terepbejárás előtt a polgármesterrel a községháza tanácstermében beszélgetek, ahol forráskiadványok és szakkönyvek halmazát teríti elém. Ezek legtöbbje szerinte azt erősíti, hogy neki van igaza. A leghitelesebbnek Priszkosz rétor leírását tartja. Arról a római követről van szó, aki 448–449-ben járt Attila udvarában, és papírra vetette, amit látott, mondja a tisztségviselő. Belelapozunk Radnai Mikes A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban című könyvébe is, mivel Dudás Árpádot ez indította el abba az irányba, hogy a hun király után kezdjen kutakodni.
Hogy van-e írásos bizonyíték arra, hogy Zsadány Attila faluja volt? Úgy hiszem, hogy van! Ilyenek a környék földrajzi elnevezései, amelyek türk eredetűek. Mi, magyarok, a mai napig az őseink nyelvét beszéljük, amely egy türk nyelv, és amely nem állhat távol a hunokétól. Az emberek itt háborítatlanul éltek, a mocsárvilág lehetetlenné tette, hogy ismeretlenek ide bejöjjenek, így a településnevek is megőrződtek. Az itt élők mindig is tudták, hogy Attilától származunk
– hangsúlyozza riportalanyom.
Ami a hun király sírját illeti, Dudás Árpád úgy véli, az etimológia alapján Attila testét a közeli Királyhalom és Atyás földpiramisa is rejthetné, mégsem oda, hanem Zsadány és Mezőgyán közé, a Korhány árterébe, Szépapóba temethették el, a névadással jelezve, hogy ott nyugszik minden magyar ember őse. Ám nem három koporsóban, hanem ahogyan a gót történetíró, Iordanes írja, három szemfedővel: egy arannyal, egy ezüsttel és egy bronzzal.
Kevésbé ismert, és talán maga Dudás Árpád sem tud róla, hogy Szepes vármegye alispánja, Horváth Imre már a XVIII. században megfogalmazott egy hasonló tézist. Az 1792. január 28-án Lőcsén keltezett latin nyelvű leveléből az derül ki, hogy a tisztségviselő a kunsági Bánhalom környékét kívánta Attila királyi székhelyeként kanonizáltatni Priszkosz rétor útleírása alapján. Erről Szikszai Mihály számolt be az utókornak 2010-ben, a szolnoki múzeum Zounuk tudományos periodikájában. Szikszai ebben a szakcikkében említi, hogy Tápiószentmártonban is erős Attila-kultusz alakult ki, ugyanis a település határában, Zöldhalompusztán 1924-ben találták meg a híres szkíta aranyszarvast, amely az akkori tudományos felfogás szerint egy Kr. e. 400 körül élt ismeretlen fejedelem pajzsdísze volt. A szentmártoni birtok tulajdonosai, Blaskovich György és János azonban azt feltételezték, hogy a szarvas Attila király tegezét ékesítette. Mivel ekkor több régészeti lelet is előkerült, a testvérpár arra a következtetésre jutott, hogy Attila városának ott kell lennie. Nyughelyét a szentmártoni ménesbirtok istállói melletti dombbal azonosították.
Bóna István Széchenyi-díjas régészprofesszor azon az állásponton volt, hogy ha Attila sírját keressük, a számításba vehető temetkezési terület csaknem húszezer négyzetkilométer, amelyen körülbelül egymilliárd sír férne el. A helyre rá lehetne találni a véletlen szerencse jóvoltából, régészeti eszközökkel viszont képtelenség felfedezni. Ugyanez érvényes Attila szálláshelyére is. Attila fapalotájáról így vélekedett:
érdekes ötlet, ha egyesek a leírás alapján megpróbálják rekonstruálni a hunok épületeit. Annál is inkább mivel hitelesen csak Priszkosz rétor elbeszélésére lehet támaszkodni.
Dudás Árpád rekonstrukcióját azonban eddig még senki sem támasztotta alá, a múzeumaink sem bővelkednek a Zsadány területén kiásott hun régiségekben. Sőt a folyamatban lévő idegenforgalmi beruházás ellenére maga a polgármester is mintha elbizonytalanodott volna.
Attila fogadótermét a Terület- és településfejlesztési operatív program pályázatán nyert száztízmillió forintból építik fel Zsadányban. A látogatóközpontban ötven személyt fognak tudni egy időben fogadni. A kézműves foglalkozás mellett az érdeklődők hun ételeket kóstolhatnak meg, sétálhatnak a levendulásban és a gyümölcsösben, íjászkodhatnak az udvaron, meghallgathatnak egy előadást Zsadány és Attila kapcsolatáról, megtekinthetnek egy fotókiállítást a környéken talált hun leletekről, végül szétnézhetnek a Körös–Maros Nemzeti Parkban. Az elöljáró biztos abban, hogy akik azért utaznak Békés vármegyébe, hogy bejárják a felújított kastélyokat, azok Zsadányt is útba fogják ejteni.
Borítókép: A polgármester és az épülő palota (Fotó: Gurzó)
További Kultúra híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez„Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv!”
Átadták az Anyanyelvünkért emlékérmet is a záróünnepségen.
Május 12-én ismét jön a budapesti nemzetközi képregényfesztivál
A rendezvényhez kapcsolódva már péntektől városszerte programokkal várják az érdeklődőket.
Vidnyánszky Attila cáfolja Udvaros Dorottya nyilatkozatait
A Nemzeti Színház különleges műhely, sajátos felelősséggel.
Kihirdette új évadát a Miskolci Nemzeti Színház
A Bajazzók és az Atelier című operákat Szabó Máté rendezésében láthatja a közönség jövő januárban.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Gyurcsány első helyre tette Karácsony Gergelyt a baloldal budapesti listáján
Németország újabb drámai világháborús lépése
Földi pokol: közel jár az összeomláshoz a rákbeteg Katalin hercegné
Kiakadtak az oroszok Magyarországra
Vége: Elbúcsúzott Jákob Zoli, ennyi volt
Magyar Péter Oscar-díjas alakítása volt, amikor öngyilkosságot színlelt felesége előtt
Megrázó felvétel az ukrán-orosz háborús pokolról - videó
Verstappen még sosem tett olyat, mint a Miami Nagydíj időmérőjén
Nézze meg a magyar válogatott feljutást érő győztes gólját!
Az RTL egykori sztárja lerántotta a leplet a Pressman-bébik szörnyű titkáról
Szoboszlai barátja tett róla, hogy Liverpoolban már ne reménykedjenek
Így nyerhet Szentkirályi Alexandra Budapesten
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez„Csak őrizz meg bennünket, édes, édes anyanyelv!”
Átadták az Anyanyelvünkért emlékérmet is a záróünnepségen.
Május 12-én ismét jön a budapesti nemzetközi képregényfesztivál
A rendezvényhez kapcsolódva már péntektől városszerte programokkal várják az érdeklődőket.
Vidnyánszky Attila cáfolja Udvaros Dorottya nyilatkozatait
A Nemzeti Színház különleges műhely, sajátos felelősséggel.
Kihirdette új évadát a Miskolci Nemzeti Színház
A Bajazzók és az Atelier című operákat Szabó Máté rendezésében láthatja a közönség jövő januárban.