A Godot Galéria megnyitóján Áfra János költő így mutatta be a fiatal alkotó művészetét: – Sötétségbe vesző terek, homályba boruló formák és a vaku hatására felfénylő, mégis inkognitóban maradó figurák uralják a dekomponált, amatőr fotók világát idéző képeket. Látszólag lazán kapcsolódnak egymáshoz a festmények, ám egy városi utazó történetének mozaikjaivá válnak. „Balogh Kristóf József művészetét egyre inkább az intermediális gondolkodásmód jellemzi, amely festészeti munkásságára is kihat. A fotográfia jelenségével foglalkozó hosszú alkotói gondolkodás lenyomatait láthatjuk legújabb kiállításán, amely egyúttal első önálló bemutatkozása a Godot Kortárs Művészeti Intézet művészeként. Festményeit talált fotók, rejtélyes jelenetek vagy ismeretlen családok képei alapján készíti” – írja Cserhalmi Luca kurátor jelen kiállítás ajánlójában az alkotóról, aki harmadik esztendeje a Godot Labor művésze. 2022-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, ahol diplomamunkájával bekerült a Best of Diploma válogatásba is. 2021 óta a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületének tagja. Grafikusi tanulmányai ellenére a festészetben találta meg a számára legkifejezőbb műfajt. Alkotásai mindig figurálisak, oldott festőiségük és a szabadabb színalkalmazásuk mellett is realisztikusak.
A húszas éveiben járó művész csinált már képregényeket, animációs plasztikát, intarziát, lepke formájúra vágott negatívok és diafilmek átvilágításával rovargyűjtemény-installációt, montázsokat, performanszát time lapse videóban rögzítette
– sorolta Áfra János. – Már a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola grafika szakképzős diákjaként talált rá arra a problémakörre, ami máig foglalkoztatja, és a módszerre, amit továbbfejlesztve a mai napig alkalmaz. Kezdetben talált fotók alapján dolgozott, ahogyan fél évszázaddal előtte a sajtóképek újraalkotására törekvő magyar figuratív festők tették, akik igyekeztek leleplezni a szocialista realizmus sematizmusát. Rögtönzött manifesztum című írásában Balogh Kristóf József beavat alkotómódszerébe. „A munkáim alapját az esetek többségében fotók szolgáltatják. Ezek lehetnek az utcán talált fényképek, ócskásnál vásárolt családi albumok vagy akár Instagram-hirdetésekből kimentett képernyőfotók. Bár néha magam fotózom, a legtöbbször mások képeit dolgozom át. A megfestés előtt tehát a kép ugyanolyan ismeretlen a számomra, mint az elkészült festmény a néző számára. Ez a viszonyrendszer az, ami leginkább érdekel. Ahogyan a nézővel együtt azonos módon közelítünk a kép felé. Egy kép befogadása során mindig az ismerősség és idegenség érzetével találjuk szemben magunkat. Engem ez a dinamika foglalkoztat. Ezért nem törekszem arra, hogy többletismeretre tegyek szert a fotókról a munkám során.”
A Godot Galériában kiállított képekkel kapcsolatban Áfra János megjegyezte, hogy a fotográfiák egy hagyatékból származnak és az alkotó az azokon szereplő osztrák házaspár kamerába néző képeit gondolta újra.
„A képválasztást hosszú keresgélés előzi meg. Gyakran véletlenül futok bele egy képbe, néha pedig kutatás során találok rá. Van, hogy egy téma mentén haladok, vagy egy, már megtalált képhez keresek folytatást. Az általam feldolgozott fotókat első körben a hangulatuk alapján választom. A tervezés és még a festés ideje alatt is azt fejtegetem, mivel hat rám a kép, mi az a tartalom, ami engem megfogott. A felfedezéseim mentén formálódik maga az alkotás” – írja Balogh Kristóf József. – Épít ugyan Csernus Tibor, Lakner László és Méhes László örökségére, de az ő képein a politikum nem kap szerepet. Távol marad a hiperrealizmustól és a szürnaturalizmustól. Számos munkáján alkalmazza Gerhard Richter (2021 végén rendezett kiállítást életművéből a Szépművészeti Múzeum – a szerk.), Luc Tuymans, David Hockney megoldásait, gesztusait, azokat további eljárásokkal ötvözve. A fotóhelyzetek újrateremtésével a nyugtalanságot fokozza. Miközben nem rejti el az anyaggal történő munkát, az ecsetkezelés esetlegességét. Közelebb lépve még a segédvonalakat is felfedezhetjük egyes képeken – fogalmazott a megnyitón Áfra János.
A kiállítás február 25-ig várja az érdeklődőket.
Borítókép: A művész befejezi az egyik alkotását (Fotó: Teknős Miklós)
