A Szókimondó című hajdúszoboszlói kulturális folyóirat már több mint 300 lapszámot élt meg. Az ehhez hasonló, fontos missziót betöltő regionális orgánumok története nem mindig sima. Mindig akad valaki, akinek nem olyan fontos a megjelenés, mint az éppen regnáló főszerkesztőnek. Az önkormányzat az 1996-os februári szám megjelenésétől fogva támogatja a havi kulturális folyóiratot, amely deklarált elveihez híven azóta is mentes a politikától. A város és a régió kulturális értékeiről tudósít, hagyományokat őriz és közvetít. A Szókimondó életében is előfordult egy-egy válságos időszak – legutóbb szűk fél évtizede –, amikor nem minden hónapban jelent meg a periodika – leszámítva most a nyári összevont, így kétszeres terjedelmű számokat. Szerencsére ezek az idők elmúltak, a városnak igenis fontos a folyóirat, biztos anyagi hátteret nyújt a megjelenéshez.
A kulturális folyóirat megjelentetésének ötletét a hajdúszoboszlói művelődéstörténet immár ikonikus alakja, a Kovács Máté Városi Művelődési Ház és Könyvtár akkori igazgatója, Kovács Gábor vetette föl.
Az első főszerkesztő is ő volt, 1996–2005 között. Messze kisugárzó hatást mutatott szűkebb pátriáján, Hajdúszoboszlón túl, országosan ismert szakember volt. Jellemző, hogy a Szókimondó folyóiratot harmadik születésnapján már Budapesten, a Litea könyvesboltban mutathatta be. A lap születése 1996-ra tehető. Érdekes kultúr- és inflációtörténeti tény, hogy a születésnapi dátumra emlékeztető 19 forint 96 fillérben állapították meg egy szám árát. (Ma 450 forintba kerül…) Az új orgánum már kezdettől fogva felvállalta a hajdúszoboszlói kulturális élet egész palettáját. Az irodalmi, képzőművészeti, helytörténeti, oktatási-nevelési hagyományokat – Szép Ernő emlékét –, a helyi és környékbeli alkotók felkarolását, a fürdőváros pezsgő kulturális közéletének nyomon követését, a helyi értékek megőrzését.
Az első főszerkesztő sajnálatosan korai halála miatt Vida Lajos író és irodalomtörténész vette át a stafétabotot (2005–2011), aki mindezt követte, s ő maga – a főszerkesztői munkája mellett és révén is – még többet tett a lap kiteljesedéséért. Például irodalmi pályázatot szervezett a lap körül felbukkanó alkotóknak. Közülük többeknek első írásait is ez a folyóirat közölte. Szép Ernő monográfusa is volt, könyve jelent meg a költő életéről és munkásságáról. Szerencsére ő még életében adta át a lapot utódjának, visszavonult és így tudta kiteljesíteni az életművét. A harmadik főszerkesztő, Papp András (2011-től) is túlmutatott és mutat Hajdúszoboszló horizontján. Térey Jánossal közösen írt, Kazamaták című drámája országos sikert aratott, 2006-ban az év színműve volt, több prózakötetet is kiadott, elbeszélései országos kulturális lapokban is megjelentek.
A lap szerkesztési elvei változatlanok, legföljebb a részletekben van eltolódás a múlthoz képest, például a folyóiratba nemigen illő évfordulónaptár, régebbi cikkek felidézése hiányzik a korábbi repertoárból.
A folyóiratot hosszú évek óta ugyanaz az összeszokott technikai stáb szerkeszti, mint eddig.
Borítókép: a Szókimondó folyóirat címoldala
