A történet egy rendkívül fontos kérdést vet fel: mit ér a királyfi a koronája nélkül? Képes-e a királylány a külcsín, öröklött javak és státus nélkül szerelmet érezni egy ifjú iránt? Ez pedig napjainkra ugyanúgy átformálható: tud-e és akar-e önmagunkért szeretni szívünknek választottja? De ugyancsak érdekes az a szál, miként lehet feldolgozni az elutasítást.
A királykisasszonyt e mesében a szégyen és a kétségbeesés ejti rabul, majd megszabadul ékszereitől és gyönyörű hajától is. Valójában Balázs Béla története ekkor feloldja a feszültséget: tehát a királyfi megbocsát, és magához hívja a hölgyet. E pillanatban pedig gyönyörű zárójelenetnek lehetünk tanúi, amikor a természet megnyugszik, elcsendesül és védelmezi a két egymásra talált fiatalt, azaz rájuk borítja csipkelevél palástját az erdő – de a kérdések útravalóul velünk maradnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!