A kezdeményezést bemutató sajtótájékoztatón a területfejlesztési miniszter rámutatott, hogy megalakulása óta azon dolgozik a kormány, hogy a területi szemlélet ismét hangsúlyosan megjelenjen a döntéshozatalban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a közvélekedés homogén országnak tartja Magyarországot, valójában igen jelentősek a területi különbségek.
A magyar tájegységeket vizsgálva – a gazdasági fejlettségi mutatóktól függetlenül is – rendkívül sokszínű világ tárul fel, ami a döntéshozókat is nagyobb figyelemre és óvatosságra kell hogy ösztönözze – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Ezért született meg az az ötlet, hogy a népi írók hagyományait felidézve, de a nyolcvanas évek szépirodalmi igényű szociográfiáihoz is visszanyúlva pályázatot jelentetnek meg, amely a területi politika szélesebb megalapozásaként hozzájárulhat Magyarország jobb megismeréséhez. Ugyanakkor – tette hozzá a miniszter – az sem mellékes eredmény, ha a magyar tájegységekről ismét születnek olyan szociográfiák, amelyek szépirodalmi műként is megállják a helyüket.
Kenyeres King, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója azzal egészítette ki a miniszter szavait, hogy elmondta, az utóbbi években kiemelt kérdés lett az intézet számára a területi különbségek és a vidékpolitika.
A Századvég az elmúlt harminc évben nagyon sok közvélemény- és piackutatást végzett a témában, a most megjelent pályázat azonban más módon, a szociográfia és a szépirodalom eszközeivel fogja feltárni a magyar vidék életét. A kezdeményezés egy új, szépirodalmi elemmel gazdagítja majd a kiadó kínálatát.
A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetője arra emlékeztetett, hogy a magyar kultúra régóta vízfejű.
Mentális értelemben is be vagyunk zárva Budapestre
– fogalmazott Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy a PKÜ több programot is indított már azzal a céllal, hogy oldják a magyar kultúra főváros-centrikusságát, és így tegyék színesebbé a kulturális teret. Ilyen kezdeményezés egyebek mellett a PKÜ Írórezidencia programja, amely a vidéki városok, kistelepülések bevonásával segíti hozzá az írókat ahhoz, hogy különböző lokalitásokat felfedezve, azok helyi színeit, mintázatait is beleszőjék a magyar irodalom szövetébe.
A most elindult pályázat hasonló célt szolgál, ezért a Petőfi Kulturális Ügynökség örömmel támogatja azt. Demeter Szilárd azt is felvetette, talán a program folytatása a Kárpát-medence egészét érinteni fogja, egy távolabbi jövőben pedig akár közös közép-európaiságunkról is beszélhet az újjáéledő szociográfiai irodalom.
Ugron Zsolna író, a pályázat zsűrielnökeként ismertetve a kiírást elmondta: olyan munkákat várnak, amelyek egy-egy település vagy tájegység mai valóságát mutatják be dokumentarista eszközökkel, ugyanakkor szépirodalmi igényességgel.
A kiírás szövege szerint olyan pályaműveket várnak, amelyek pillanatfelvételként rögzítik Magyarország egy-egy tájegységének, településének jelenlegi társadalmi-kulturális helyzetét, mégpedig úgy, hogy a munka ne nélkülözze a szélesebb kulturális, tradicionális kontextust.
A 240 ezer-300 ezer leütésterjedelmű pályaművek leadási határideje október 30. A három legjobbnak ítélt munka szerzőjét egy-egy millió forinttal jutalmazzák, műveiket pedig a Századvég jelenteti meg 2024-ben.
A munkákat komoly zsűri fogja elbírálni, amelynek tagja lesz Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter, Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatója, Cserna-Szabó András József Attila-díjas író, Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, Fazekas Márta, a Magyar Turisztikai Ügynökség programigazgatója, Ell Alexandra, a Századvég Alapítvány szerkesztője, Ketipisz Sztavrosz, a Századvég Alapítvány kiadóvezető-helyettese és Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.
Borítókép: Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a meghirdetett szociográfiapályázatról beszél (Fotó: Teknős Miklós)
